Megérkeztek a Power6 processzorok az IBM teljes RISC-portfóliójába. A vállalat másfél éve jelentette be vadonatúj fejlesztésű processzorát, ami kezdetben csak a felső kategóriás Power 570-ben, később a csúcskategóriás Power 595 szerverben, illetve a szuperszámítógépes szegmensnek szánt Power 575-ben volt elérhető, de mostantól az összes Power szerverbe ez kerül, leváltva a korábbi Power5-öt. A kínálatba egy új gép is bekerült, a Power 570 és Power 550 közé illeszkedő Power 560.

Régi szerverek új processzorokkal

A System p és System i rendszerek tavaszi összevonásával előállt Power szervercsalád belépőszintű tagja a Power 520, amely mostantól egy vagy két 4,2 GHz-es Power6 processzorral kapható — igény esetén egymagos konfiguráció is kérhető, ekkor csak egy processzor egy magját aktiválja az IBM. A 4U rack vagy torony kivitelű szerver legfeljebb 64 gigabájt DDR2 memóriát és 6 SAS diszket fogad, a bővítőkártyáknak két PCI-X és három PCI Express 8x foglalatot alakítottak ki.

A középkategóriás Power 550 is megkapta ezeket a 4,2 GHz-es processzorokat, de igény szerint akár 3,5 GHz-es változatokkal is rendelhető. Ebben a szerverben az aktivált magok száma kettő, négy, hat vagy nyolc lehet, a támogatott memória maximális mérete pedig 256 gigabájt. A beépíthető diszkek és a bővítőhelyek számát tekintve a gép megegyezik a Power 520-szal.

A kínálatban új a Power 560, amely legfeljebb nyolc darab 3,5 GHz-es processzort tartalmaz és akár 384 gigabájt memóriával is rendelhető. A Power 560 lényegében egy cluster, ugyanis a nyolcprocesszoros konfiguráció két négyprocesszoros gép összekapcsolásából adódik. A maximálisan támogatott merevlemezek száma 12 darab, és a bővíthetőség is jobb a Power 520-nál és 550-nél, ugyanis itt legfeljebb 4 PCI-X és 8 PCI Express foglalat áll rendelkezésre. A Power 560 induló listaára 47 ezer dollár.

Nagyjából egy éve az akkor még System p 570-nek nevezett Power 570 volt az első szervere az IBM-nek, amelybe bekerültek a Power6 processzorok. A mostani bejelentés alkalmával ez a vonal is frissült, a gépek mostantól akár az 5 GHz-es Power6 chipekkel is rendelhetők, bár ezekből legfeljebb 8 darab kérhető, 4,2 GHz-es kivitelből azonban 16 darab is lehet egy szerverben — a Power 560-hoz hasonlóan az 550-esek is négyprocesszoros „építőkövekből” épülnek fel. Ennek megfelelően a maximális támogatott memória 768 gigabájtra hízott, a belső merevlemezek száma pedig 24 lehet.

A Power6-alapú szervereken IBM AIX, i OS, SUSE Linux Enterprise Server 10 SP1, illetve Red Hat Enterprise Linux 4.5 vagy 5.1 operációs rendszerek futhatnak. Az IBM az új, Power6-alapú szervereknek elsősorban a relatív energiahatékonyságát emeli ki. A jelenleg vitán felül legnagyobb teljesítményt nyújtó RISC-chipre alapozva ugyanis a kiszolgálók akár kevesebb CPU-val, és így kisebb fogyasztással is képesek azt a sebességet hozni, amit a versenytárs HP Integrityk vagy Sun M-sorozatú gépek kétszer több chippel.

Új szoftverek

Az új hardverek mellett az IBM virtualizációs és felügyeleti megoldások frissítéseit is bemutatta. A PowerVM virtualizációs megoldás legújabb változatába bekerült Active Memory Sharing technológia például lehetővé teszi, hogy virtualizált környezetben hatékonyabb legyen a memóriafelhasználás azáltal, hogy akár a partíciókon átnyúlva is lehet erőforrásokat megosztani. A PowerVM új funkciója egyelőre csak bétaváltozatban próbálható ki.

Az IBM emellett bemutatta a Systems Directort, amely a Power szerverek felügyeletére szolgáló szoftver. A Systems Directorral a Linuxot, i OS-t és AIX-ot futtató gépeket egyaránt lehet menedzselni, mind fizikai, mind virtuális szinten. A csomag része az Active Energy Manager, amely segítségével az energiafelvételt lehet optimalizálni például a processzorok órajelének csökkentésével, vagy az inaktív chipek „elaltatásával”. Az Active Energy Managerrel akár energiaplafon is beállítható egy szervernek vagy szerverek csoportjának.

Forrás: HWSW

A IBM RISC-szerverek új Power6 processzorokkal bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Hargitai Zsolt, a Novell hazai leányvállalatának kereskedelemtámogatási vezetője a HWSW-nek elmondta, a fejlesztésekből a virtuális gépen futó összes alkalmazás profitál, a legnagyobb hasznot azonban az I/O-intenzív szoftverek húzhatják, ugyanis a módosítások elsősorban azt célozzák, hogy a virtuális gép közvetlenül kommunikáljon a hardverrel, ne pedig emulációs rétegeken keresztül. Ez persze biztonsági és stabilitási kockázatokat is hordoz. Hogy megéri-e, egyelőre nem tudni, ugyanis konkrét teljesítményadatokat, összehasonlításokat azonban a Novell ezidáig nem hozott nyilvánosságra.

A Windows Vista és a Windows Server 2008 mellett a SLES10 az egyetlen operációs rendszer, amelyet felkészítettek arra, hogy a Microsoft hypervisorán optimalizáltan fusson. A nagy szervergyártók közül a Dell állt a kezdeményezés mellé, és vállalta, hogy saját PowerEdge szerverein teszteli és minősíti a Microsoft és a Novell közös megoldását.

Forrás: HWSW

A Hyper-V-re optimalizált SUSE Linux Enterprise Server a Novelltől bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.