• Az Intel SR1690WB egy nagy teljesítményű 1U magas rack rendszer, amely a Nehalem-EP kódnevű Intel Xeon 5500 és 5600 sorozatú processzorait használja. Az egység négy, üzem közbeni cserére képes (hot-swap) SAS/SATA meghajtó hellyel rendelkezik, melyek egyaránt támogatják a 3.5 és a 2.5 hüvelykes háttértárakat is. A blokkon 8 darab DDR3-as memória foglalat áll rendelkezésre.
• Az Intel Server System SR1680MV egy olyan rack szerver, amely két független szerver alaplapot hordoz magában, így akár 18 DIMM node-ot is magába tud foglalni egy 1U-s, felezett hosszúságú házban. A rendszer négy processzor befogadására képes az Intel Xeon 5500-as sorozatból. Emellett lehetőségünk van két PCI Express 2.0 vezérlő kártya, két Intel I/O Expansion modul és akár négy darab hot-swap SATA háttértár beépítésére is.
• Az Intel SR1630GP és SR1630HGP egy szerver modul család, melyek közül az utóbbi egy extra háttértár hellyel rendelkezik. Ezek az 1U méretre optimalizált szerverek egyenként két darab, 3.5 hüvelykes fix, vagy három darab, 3.5 hüvelykes hot-swap meghajtót képesek kiszolgálni. A fenti modellekben hat darab DDR3 DIMM foglalat található, és mindkét típus a Xeon 3400-as sorozat processzorait használja.
• Az utolsó modell valójában storage célú kiszolgáló, az Intel Server System SR2612UR. Ez 1 vagy 2 db. Xeon 5500-as, vagy 5600-as processzort használ. Ebbe a szerverbe akár 12 db DDR3 memória modul is elhelyezhető. Az SR2612UR modellt 12 db SAS/SATA hot-swap meghajtó hellyel és redundáns tápegységgel, valamint I/O modullal forgalmazzák. Mindezen funkciók 2U méretnyi rack helyet foglalnak. Habár ezen rendszerek sokféle felhasználása elképzelhető, az Intel legfőképpen a nagy tárolókapacitást igénylő szerver applikációk kiszolgálását célozza meg az SR2612UR modellel.

A Da Vinci processzor kód

Várhatóan ezek a szerverek nem sokáig maradnak meg mostani formájukban. Bár az Intel nem közöl semmi konkrétat az új modellekről, a cég 2010-ben számos új processzor bevezetését tervezi. Ha mást nem is, a közeljövőben a processzorokat biztosan lecserélik az új 5600-as Xeonokra a szóban forgó vasakban.

Az Intel által használt processzor kódnevek megfejtése leginkább a Da Vinci Kódból ismert Robert Langdon számára lenne testhezálló feladat. Az Intel Architecture Group alelnöke és ügyvezető igazgatója, Stephen Smith szerint a Nahalem-EP chip család 45nm (nanométer) méretű Xeon 5500-as processzorát még ebben az évben teljes egészében le fogja váltani a csupán 32nm-es, 5600-as Westmere-EP processzor család.

Smith elmondta, hogy a Westmere-EP-ben már megtalálható az Intel Turbo Boost technológiája, az Intel Hyper-threading (2 mag, 4 thread), az integrált grafikus egység, valamint a diszkrét/átkapcsolható grafikus támogatás és természetesen az integrált memória vezérlő (IMC). Mindezek mellett az új típus energiavesztesége is kisebb.

De ez még nem minden. A 45 nm-es, 6 magos Dunnington-t – amit Caneland platformként vagy az Intel Xeon 7400-as sorozataként is ismerhetünk – szintén váltja a Nehalem-EX 2010 első felében. A Nehalem-EX 4 socket-es platformot processzoronként 8 maggal, 64 thread-del és akár 1 TB memória kapacitással forgalmazzák.

Elődjéhez viszonyítva a Nehalem-EX kilencszer gyorsabb memória adatátviteli sebességgel, háromszor nagyobb adatbázis teljesítménnyel, valamint 1,7-szer nagyobb egész számokkal végzett, és 2,2-szer nagyobb lebegőpontos számítási sebességgel rendelkezik. Ezt a típust később majd a 32nm-es Westmere-EX processzorok fogják váltani.

Egy másik Westmere modell – a Westmere-EP – rendeltetése az lesz, hogy 2010-ben átvegye a Xeon 5500-as processzorok szerepét. Ez a chip jelentős teljesítménynövekedést fog hozni a számítási kapacitások terén, magasabb energia felhasználás nélkül. A magasabb biztonsági szintről a megerősített virtualizáció és a hatékonyabb titkosítás fog gondoskodni.

A „Tukwila” kódnevű processzor pedig már most sikerre viszi az Intel Itanium 9100-as szériát, amit leginkább nagy teljesítményű szerver applikációkhoz használnak.

Remélhetőleg a szerverhasználók megérik, hogy csak olyan típusú nevekkel kell majd foglalkoznium, mint például a Xeon X vagy az Itanium Y. Ellenkező esetben az egész kissé zavarossá válik. A lényeg, hogy a szerver processzorok egyre vékonyabbak lesznek, és egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak hatékonyabb energia felhasználás mellett.

A Intel mint brand szervergyártó? bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Az IBM állítja, nemcsak egyszerű platformcseréről van szó, a System x teljesen megújult. A fejlesztések és a kommunikáció középpontjában az üzemeltetési költségek csökkentése állt. Bődületes teljesítménybeli ugrásuknak köszönhetően a Nehalem-alapú szerverek a kiszolgálók nagyarányú fizikai konszolidációjára nyújtanak lehetőséget. Piackutatási adatok alapján az üzemben lévő szerverek 40 százaléka egymagos, 40 százaléka pedig kétmagos processzorokat használ, ráadásul tipikusan alacsony kihasználtság mellett, így akár 10:1 vagy még magasabb arányú konszolidáció lehetséges.

A lóerők természetesen nem elegendőek, alapvető a megfelelő memóriamennyiség. Az IBM új, egységnyi széles HS22-es blade szervere két Xeon 5500-as mellett például 96 gigabájt DDR3-memóriát is képes fogadni, amivel akár egy tucat alacsony terheltségű rackszervert is kiválthat, legyen szó a rendszerképek, alkalmazások konszolidációjáról, vagy virtualizációs megoldásokról. Egy 2 kilowattos BladeCenter E keretbe legfeljebb 11-13, egy 2,3 kilowattosba akár 14 HS22 is illeszthető, amivel gyakorlatilag egy teljes vállalat is kiszolgálható.

Aki nem akar blade keretbe ruházni, vagy nagyobb lokális háttértárra, esetleg nagyobb memóriakapacitásra vágyik, az választhatja az 1U magas x3550 M2 vagy a 2U x3650 M2 kétutas modelleket, 128 gigabájt memóriakapacitással, és rendre 6, valamint 12 maximális hot-swap HDD-hellyel — immár elérhető az SSD-opció is. Ezek az értékek jelentős előrelépéseket mutatnak az előző generációhoz képest, a memóriakapacitás például az x3550-höz képest négyszeresére, a HDD-helyek száma másfélszeresére ugrott. Akik még 2009-ben is ragaszkodnak a toronyszerverekhez, azoknak a belépőszintű kétutas x3400 M2, és redundanciával bíró, bővíthetőbb x3500 M2 szól.

UEFI, IMM

A feldolgozási teljesítmény és a kapacitások fokozása mellett az IBM olcsóbban üzemeltethetővé is kívánta tenni az új System x-eket. A kisebb, de említésre méltó újítások közé tartozik a magas, 92 százalék feletti hatásfokú tápegységek alkalmazása, amivel minimalizálható az energiapazarlás. Ez különösen alacsonyabb, a tápegység névleges teljesítményének töredékét jelentő terhelésnél jelentős, ahol megnövekszik a relatív veszteség.

Ennél azonban jóval nagyobb jelentőséggel bír az UEFI, vagyis a Unified Extensible Firmware Interface megjelenése, melyet következő generációs BIOS-ként is szoktak emlegetni. Az UEFI felváltja a rendkívül korlátozott BIOS-t, szélesebbkörű konfigurálhatóságot biztosít már a gép bootolásakor, naplózást is készíthet, és hang- helyett egyszerűbben leolvasható fényjelzésekkel kommunikálja a problémákat. Az UEFI, melyet a jövőbeni bővíthetőséget szem előtt tartva alkottak meg, visszafelé kompatibilis a BIOS-szal, így az azt nem támogató operációs rendszerek BIOS-módban működnek. Jelenleg a Windows 2008, és rövid időn belül a Novell SUSE Linux Enterprise Server támogatja, a Red Hat csak a jövő év elejére várhaó RHEL 6 kiadásban.

Az UEFI-t egészíti ki az IBM integrált menedzsment modulja (IMM), mely lényegében egy önálló rendszerchip a gépen belül. A távoli felügyeletet lehetővé tévő IMM egy 32 bites MIPS processzormagot, DDR2 memóriavezérlőt, Matrox G400 grafikus magot integrál az alaplapi menedzsment vezérlő, titkosítómotor és más perifériavezérlők mellett. Az IMM célja a távoli grafikus elérés és billentyűzet/egér adása a gyors beavatkozáshoz, a távoli felügyelet, valamint a logolás. Az IBM minden System x géphez biztosítja az egyes gépek beállítását segítő eszközöket összegyűjtő ToolsCentert, valamint egy IBM géppark magasabbb szintű monitorozást és üzemeltetést lehetővé tévő Systems Directort.

Forrás: hwsw.hu

A IBM Nehalem-szerverek a virtualizációért bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

“Az Intel Xeon 5500 processzor-sorozat lehet az alapja a jövő évtized innovációinak.” – mondta Patrick Gelsinger, az Intel szenior alelnöke és Digital Enterprise Group-jának ügyvezetője. “Ezek a chipek áttörést jelentenek a teljesítmény, a virtualizáció és a munkamennyiség-felügyelet terén. Ezek kínálják a lehetőséget a világ legösszetettebb kihívásainak megoldásához és ahhoz, hogy kitolhassuk a tudomány és a technológia határait.”

15 milliárd összekapcsolt eszköz
Ahogy az internet-használat egyre jobban megközelíti az Intel által vizionált 15 milliárd összekapcsolt eszközt, az Intel Xeon 5500 sorozat ugyanúgy támogatja majd az internet infrastruktúrájának közeledő átalakulását. A high-tech iparág célja, hogy az alkalmazásokat optimalizált processzorról és számítógépes hardverről futtassák, amelyek igény szerint érhetőek el és megfelelően skálázhatók. A gyakran felhő-alapú számítástechnikának nevezett vízió rendkívül népszerű lehet, elsősorban a Xeon 5500 alkalmazkodási képessége és intelligenciája miatt.

A legnagyobb Intel Xeon teljesítményrekord a történelemben
A Xeon 5500 már több mint 30 új világrekordot állított fel és így új szabványokat szab a két-foglalatos processzorok teljesítménye terén, miközben az előző generációs Xeon 5400 előnyeinek több mint dupláját biztosítja.

A PRIMERGY* szerverplatformon futó Fujitsu új rekordokat állított fel: 240-es a SPECint*_rate_base2006 és 194-es eredménnyel SPECfp*_rate_base2006 teszten. A HP ProLiant ML370 G6 szerverre épülő HP a TPC*-C benchmarkon a korábbi 631,766 tpmC-s rekordot megdöntötte az Oracle 11g adatbázist használva. A SAP*-SD benchmarkon az IBM System x* 3650 M2 szerver 5100 SD eredménnyel új rekordot állított fel. A SPECpower*_ssj2008 benchmarkon, ami a szerverek energia-hatékonysági teljesítményét méri, a Xeon 5500 sorozaton alapuló Verari Systems VB1305 szerverplatform megdöntötte a korábbi rekordot, 1943 ssj_ops/watt eredménnyel. A VMmark benchmarkon, amely a virtualizációs teljesítményt méri, több Xeon 5500 sorozatra épülő platform megdöntötte a korábbi rekordokat, körülbelül 150 százalékos növekedéssel az előző generációs Intel Xeon processzor 5400 sorozathoz képest, köztül egy Dell PowerEdge R710 platform, melynek az eredmény 23.55@16 tiles lett.

Az intelligencia dinamikus fejlesztése
Függetlenül attól, hogy a vállalatok nagy-teljesítményt igényelnek vagy virtualizált környezetet használnak , hogy a tudósok új energia-forrásokat vagy távoli galaxisokat akarnak felfedezni, az alkalmazkodóképes Xeon 5500 processzor-sorozatra épülő számítógépeknek nagy szerep jut. A korábbi szerverprocesszorokhoz képest az új Xeon 5500 sorozat memória-sávja háromszoros, így könnyen kezeli a különböző munkamennyiségeket és munkafeltételeket. Az új Intel Turbo Boost technológia a felhasználók igényei alapján növeli a rendszer-teljesítményt, beállítja egy vagy több különálló mag órajelét.

Az Intel Xeon 5500 sorozat emellett automatikus energia-hatékonysági képességekkel is bír, így a felhasználók jobban kezelhetik kiadásaikat. Ebbe beletartozik az “alvó” állapotban felhasznált 10 wattnyi energia, amely az előző generációs termékekhez képest 50 százalékkal alacsonyabb. Az új, integrált energia-kapuk az Intel egyedülálló magas k együtthatójú kapu-technológiájára épülnek és lehetővé teszi, hogy a magok külön-külön is alvó állapotba kerülhessenek.
A Xeon 5500 sorozat emellett az intelligens energiafelhasználást is újabb szintre hozza az akár 15 automatizált működési állapottal. Ezek jelentős fejlesztést jelentenek a chipek energia-kezelése terén, hiszen az energia-felhasználás a valós-idejű igényektől függ és nem kell feláldozni a teljesítményt.

Ez és a processzorok más intelligens képességei maximalizálják a TCO-arányt azon felhasználók a számára, akik problémamentesen szeretnék átvinni jelenlegi rendszereiket a Xeon 5500 sorozatra. A gazdasági kihívásokkal teli időkben, ha a felhasználók régebbi Xeon szervereiket az új, Xeon 5500 sorozatra cserélik le, ez akár nyolc hónapon belül meg is térülhet nekik.

Új beágyazott processzorok
Az Intel Xeon L5518 és L5508 kifejezetten a kommunikációs piaci szegmenseknek szánt processzorok, melyek ideálisak az olyan, hőmérséklet szempontjából is kihívást jelentő, kis-méretű eszközökben való használatra, mint a pengeszerverek, a kommunikációs infrastruktúrához, biztonsághoz, tároláshoz vagy orvosi használatra szánt eszközök, rackmount szerverek, és a szabadalmazott, nem-általános formájú eszközök, például a router modulok vagy tengeralattjáró technológiák. Az L5518 2.13 GHz-es teljesítményt kínál 60 wattos energia-szinttel. Az L5508 tulajdonságai a 2.00 GHz és a 38 wattos energiaszint. Az új kommunikációs és beágyazott processzorok hét éves kiterjesztett élettartamú támogatást élveznek, hiszen ezek a chipek teszik lehetővé a jövő technológiáit, köztük a WiMAX-ot, igény-szerinti-videókat vagy a holografikus kommunikációt.

Új alkotóelemek
Az Intel új szerver-alaplapokat is bemutatott, amelyek még integráltabb alkotóelemekből állnak és amelyek elsősorban a csatorna-partnerek és hivatalos Intel-disztribútorok, valamint a “white box” szerver-gyártók használnak. Emellett az Intel bejelentette az Intel 82599 10 gigabites Ethernet kontrolleljét, amely jelentősen javítja a hálózati I/O teljesítményt a virtualizált adatközpontokban. Optimális az Intel Xeon 5500 platform megnövelt sávszélességének támogatásához, amely így több mint 150 százalékkal jobb I/O teljesítményt mutat a korábbi generációs szerverekhez képest, és amely még jobban megfelelhet a virtualizációs alkalmazások igényeinek.

Szintén mostantól elérhető az Intel Data Center Manager szoftver-fejlesztői csomag, amely lehetővé teszi a felügyeleti konzol-disztribútorok számára a kiterjesztett platform energia-felügyeletet és a rack és adatközpont energia-szintek dinamikus változtatását, hogy a változó munkamennyiség miatt a rack-ek ne haladják meg a beállított energia-szinteket.
Szerver-alkalmazások esetén a processzor maximális frekvenciája 2.93 GHz, 1333 MHz-es DDR3-as memóriával, valamint 60 és 95 watt közötti energiaszintekkel. Bizonyos körülmények között az Intel Turbo Boost technológiája a frekvenciát akár 3.33 GHz-es is képes felemelni, függően a processzortól és a rendszer-konfigurációtól. A munkaállomás-frekvenciák maximuma 3.20 GHz, 130 wattos energia-szinttel, és az Intel Turbo Boobst technológiájának igénybe vételével ez 3.46GHz-re is nőhet a munkaterheléstől és a környezettől függően. Mindegyik processzorban 8 megabájtos, harmad-szintű gyorsítótár található.

Mától több mint 70 rendszer-szállító jelent be várhatóan több mint 230 Xeon 5500 processzor-sorozatra épülő rendszert – beleértve az Intel új partnerét, a Cisco-t, illetve a Dell-t, a Fujitsu-Siemens-t, a HP-t, az IBM-et és a Sun Microsystems-t.
Több szoftver-disztribútor is támogatja a Xeon 5500 platformokat, köztük a Citrix, IBM, Microsoft, Novell, Oracle, Red Hat, SAP AG, Sun Microsystems és a VMware. A www.szerver.hu-n már konfigurálható és megrendelhető az új E5500 processzoros szerver.

Forrás: Intel Magyarország

A Az Intel új processzorai most méginkább támogatják a vállalatokat bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Oldalunkon már számos alkalommal szót ejtettünk a Nehalem mikroarchitektúra legfontosabb újdonságairól és többször is kiemeltük, hogy az új processzorok leginkább szerverkörnyezetben tudják megmutatni oroszlánkörmeiket. Hogy valójában mekkorák is ezek a körmök, azt eddig nem tudhattuk, az Intel és gyártópartnerei jobban őrizték a pontos teljesítményadatokat mint a Fort Knox-i aranyat. Tegnap azonban mindenről lehullt a lepel, megérkeztek a számok is, amelyek alapján a Nehalem-alapú Xeonok teljesítménye egyszerűen lenyűgöző — az Intel az elmúlt 15 év legnagyobb áttöréseként jellemzi a chipet, és jó okkal.

A Xeon 5500-as sorozat tagjai a kétfoglalatos szerverek között több mint 30 fennálló benchmark-rekordot döntöttek meg, esetenként a korábbi generációs Xeon 5400-as sorozat teljesítményének kétszeresét hozva. A párhuzamos feladatvégrehajtó képességet vizsgáló SPECint_rate_base2006 és SPECfp_rate_base2006 eredményei az új Xeonnak rendre 240 és 194, ehhez fogható magas pontszámokat korábban még egyetlen, kétutas gépbe szánt processzor sem tudott elérni ezen a tesztben. A Xeon 5500-as sorozat teljesítményét jól mutatja, hogy a kétfoglalatos gépek

A HP ProLiant DL370 G6 az online tranzakciókezelést vizsgáló TPC-C benchmarkban 631766 tmpC eredményt ért el Oracle 11g adatbázist futtatva, ez a korábbi generációs, négyfoglalatos ProLiant DL580 G5-éhez hasonló eredmény, és alig 10 százalékkal marad el egy 64 darab 1,5 GHz-es Itanium 2-t (Madison 6M) tartalmazó Integrity Superdome 2005-ben elért 707 ezres pontszámtól. Az IBM System x 6350 M2 az SAP Sales & Distribution benchmarkban állított fel új rekordot, a gép a teszt során 5100 felhasználót tudott kiszolgálni. Virtualizációs teljesítményben és energiahatékonyságban is kiemelkedően teljesítenek az új Xeonok, a VMark teszben a korábbi generációs processzorok teljesítményének másfélszeresét hozzák.

Minek köszönheti brutális teljesítményét a Nehalem? Elsősorban annak, hogy ezt a chipet a kezdetektől fogva szerverekbe szánták. Az előző generációs Core mikroarchitektúra valójában mobil chipnek született, azonban energiahatékonysága mellett a teljesítménye is annyira meggyőző volt, hogy asztali gépekben és szerverekben is megállta a helyét. A Nehalem sokban épít a Core-ra, azonban számos olyan fejlesztést tartalmaz, amely elsősorban szerverkörnyezetben hasznosulhat.

De mitől?

Az első és talán legfontosabb, hogy a Nehalem végre szakít az Intel által évtizedek óta használt buszrendszerrel és integrált memóriavezérlőre, valamint alacsony késleltetésű, magas sávszélességet biztosító pont-pont összeköttetésekre épül: az I/O sávszélesség növekedése elsősorban a többprocesszoros konfigurációk alatt jelent hatalmas előrelépést, lényegében lineáris skálázódás biztosításával. A Quick Patch Interconnect linkek egyenként akár 25,6 gigabájtos áteresztőképességre is képesek (6,4 gigatranszfer másodpercenként egy 32 bit széles vonalon), miközben a processzor az integrált vezérlő révén saját memóriáját 19,2 gigabájtos sávszélességgel éri el DDR3-800 memóriával.

Turbo boost

A Nehalem hatékony működését a 45 nanométeres gyártástechnológián kívül egy dedikált energiagazdálkodási vezérlőnek köszönheti. A chipen egy 1 milliót tranzisztorból álló integrált mikrokontroller kapott helyet, amelynek feladata csak a fogyasztás optimalizálása a terhelés és a hőmérséklet függvényében. A Nehalem minden komponense (magok, memóriavezérlők) külön-külön órajellel rendelkezik, és egymástól teljesen függetlenül küldhető akár a legmélyebb alvás (C6) állapotába.

Az intelligens vezérlésnek köszönhetően a chip egyes részei képesek „turbófokozatba” kapcsolni, amikor arra szükség van. Ha egy négymagos Nehalem két magja tétlenül pihen, a felszabaduló termikus és fogyasztási keretet a logika arra használja fel, hogy a terhelt magok órajelét átmenetileg megnövelje, ezáltal a teljesítmény javul, miközben a chip fogyasztása változatlan marad. Ha a lapka fogyasztása nem éri el az előre meghatározott TDP-t, a logika akár az összes mag órajelét képes megemelni a nagyobb teljesítmény érdekében.

A Quick Path Interconnecttel az Intel kiküszöbölte a korábbi Xeonok skálázódást sújtó legsúlyosabb problémáját, a kritikusan szűkös front side buszt, amelyet a memória- és koherenciaforgalom egyaránt terhelt. Egy 1600 MHz-es front side busszal dolgozó előző generációs Xeon sávszélessége legfeljebb 12,8 gigabájt volt másodpercenként, a Nehalem-alapú változatok esetében ez szélsőséges esetben akár 70 GB/s is lehet.

A megnövekedett sávszélesség tette lehetővé, hogy a négy processzormagba újra visszakerülhessen a Hyper-threading technológia, amely két utasításszál párhuzamos futtatását teszi lehetővé, ezáltal egy Nehalem EP az operációs rendszer és az alkalmazások felé nyolc logikai processzorként látszik. A Nehalem elődeinél sokkal több erőforrással, nagyobb gyorsítótárral és sávszélességgel bír, melyek mind-mind támogatják a többszálúságot.

Változott a processzor cache-hierarchiája is, a Nehalemet kezdetektől fogva háromszintű szervezésre tervezték és optimalizálták. Ez főként abban mutatkozik meg, hogy a korábban osztott és nagyméretű L2 cache a Nehalem esetében magonként dedikált, és lényegesen kisebb méretű, 256 kilobájtos az alacsonyabb késleltetés elérése érdekében. Az L3 cache a magok adatmegosztását és a processzorok közötti koherenciaforgalom kezelését hivatott támogatni. A Nehalem EP csúcsváltozatai 8 megabájtnyi inkluzív, vagyis az L1 és L2 adatait is tartalmazó L3 tárral rendelkeznek.

A processzorban mélyebbre hatolva is találni fontos újdonságokat. Mint ahogy arról már szó esett, a Nehalem a Core mikroarchitektúra továbbfejlesztése, a nagyobb teljesítmény elérése érdekében azonban a magok szintjén is számos kisebb módosítást tartalmaz. Hogy maximális teljesítményt préseljenek ki, az Intel tervezői erőteljesebb soronkívüli motorral vértezték fel a chipet. Az ütemező minden órajelciklusban 96 helyett immár 128 mikroutasításból válogathatja ki a következő végrehajtandó parancsot, ezáltal növelhető a végrehajtóegységek kihasználtságának, lényegében a Nehalem hatékonyabban dolgozik.

Fejlődtek az elágazásbecslők is, az Intel tervezőmérnökei új, másodszintű becslőket vetettek be, elsősorban a nagy kódtömegű alkalmazások (pl. adatbázisok) igényeinek szem előtt tartásával. A teljesítményt tovább javítja az egymástól független cache-hozzáférések gyorsabb végrehajtása, valamint a szinkronizációs primitívek gyorsítása, mely leginkább a többszálú végrehajtást támogatja. A másodszintű TLB (translation look aside buffer, memóriacím fordítási tár) bevezetésével gyorsulnak a virtuális-fizikai memóriacímek megfeleltetései, ami főként nagy memóriaigényű, memóriaműveletekben intenzív kódok alatt jelenthet leginkább előnyt — ezáltal virtualizációs, konszolidációs platformnak is jobban beválik a Nehalem.

Több mint 70 szervergyártó támogatásával

A világ összes nagy szervergyártója bemutatta Nehalem-alapú konfigurációit, az Intel közleménye szerint világszerte több mint 70 kisebb és nagyobb rendszerszállító kínálatában tűntek fel az új chipek, köztük természetesen az olyan gigászokkal mint a 11 új ProLiantet bemutató HP, a Dell, az IBM, a Sun Microsystems (amely a Solaris 10-be számos, Nehalemhez kötődő újdonságot fejlesztett bele), a kisebb, de Magyarországon is ismert szerverszállítók közül pedig a Fujitsu (Siemens) és a Lenovo is felsorakozott az új Xeon mögé, megfizethető Nehalem-EP alapú konfigurálható Intel szervert pedig a szerver.hu ajánl.

Új Xeonok

• Modell Órajel L3 cache Turbo boost TDP
• X5570 2,93 GHz 8 Mbyte Van 95 Watt
• X5560 2,8 GHz 8 Mbyte Van 95 Watt
• X5550 2,66 GHz 8 Mbyte Van 95 Watt – X5550 szerver teszt itt olvasható
• E5540 2,53 GHz 8 Mbyte Van 80 Watt
• E5530 2,4 GHz 8 Mbyte Van 80 Watt
• L5520 2,26 GHz 8 Mbyte Van 60 Watt
• E5520 2,26 GHz 8 Mbyte Van 80 Watt
• E5506 2,13 GHz 4 Mbyte Nincs 80 Watt
• E5504 2 GHz 4 Mbyte Nincs 80 Watt
• E5502 1,86 GHz 4 Mbyte Nincs 80 Watt

A Nehalemmel az Intel nem csak egyszerűen visszavette a teljesítménykoronát az AMD-től, amelynek tavaly ősszel bemutatott Shanghai magos Opteronjai megelőzték az akkori Xeonokat. Az AMD válasza a Nehalemre a hatmagos Istanbul, amelyet a vállalat már demózott és az év végére ígér. Az Istanbul jelentős előnye a Nehalemhez képest, hogy foglalatkompatibilis a Shanghai-jal, vagyis nem igényel teljesen új infrastruktúrát, a meglevő szerverek is frissíthetők vele.

Forrás: hwsw.hu

A Brutális Intel Nehalem-EP teljesítmény bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

S5000VSA (Sapello) alaplapok helyett S5500HCV és S5500BC
A leggyakrabban használt költséghatékony kétutas S5000VSA, alaplapi szoftveres SATA vagy SAS vezérlős alaplapokat (rendre S5000VSASATAR, ill. S5000VSASASR) két új alaplap váltja fel:
S5500BC: 6 portos SATA vezérlős 8 DIMM-mel (memóriafoglalat) rendelkező kiszolgáló alaplap az Intel 5500 chipset ICH10R köré épül, PCI Express 2.0 x8, x4, sima x4 és PCI slotokkal rendelkezik és természetes a két (dual) gigabites hálózati csatlakozó megléte.
S5500HCV mindezek felett 9 DIMM foglalattal rendelkezik és moduláris SAS vezérlő csatolást tesz lehetővé Intel I/O Expansion Modul-on keresztül.
Szuper fejlesztésnek tartom, hogy mostantól ezekhez az alaplapokhoz is csatlakoztatható az új Remote Management Module 3 (RMM3), külön hálózati csatlakozón keresztül elérhető távirányítható KVM (klaviatura, monitor egér csatoló) modul a szerver teljes távvezérelhetőséghez.

Mint a képen is látszik, a processzorok és a memóriamodulok elrendezése mindenképpen megköveteli az új szerverház használatát – SC5650 váltja fel az SC5299 sorozatot, illetve SC5600 cseréli le az SC5400-at.

S5520HC: 6 portos SATA vezérlős 12 DIMM-mel (6 memory channel) rendelkező kiszolgáló alaplap az Intel 5520 chipset ICH10R köré épül, PCI Express 2.0 x8, 3db. x4, egy „sima” x4 és PCI slotokkal rendelkezik és szintén megtalálható a két (dual) gigabites hálózati csatlakozó. Természetes a Remote Management Module 3 (RMM3) csatlakozás és alapvetőnek mondható a moduláris SAS vezérlő csatolás Intel I/O Expansion modul részére.

S5520UR: rack optimalizált alaplap gyakorlatilag azonos alapokkal, mint az S5520HC.
A különbség a rack kiépítésnek megfelelő PCI csatlakoztatás.
A Remote Management Module 3 (RMM3) csatlakozás is és a moduláris SAS vezérlő csatolás is megtalálható. Az új 1U és 2U magas rack szerver rendszerek melyek erre az alaplapra épülnek: SR1600UR és SR1625UR, valamint a 2U magas SR2600UR és SR2625UR.

• E5502, E5504 és E5506: 4.80 GT/s
• E5520, E5530 és E5540: 5.86 GT/s
• E5550, E5560, E5570 és E5580: 6.40 GT/s

Alapvetően tehát elmondható, hogy az új 2009-es Intel szerver alkatrészek semmilyen párosításban nem kompatibilisek a jelenlegi rendszerrel, szó sem lehet CPU, vagy alaplap upgrade-ről; új szerverház, alaplap, processzor, memória, RMM modul kell. Vagyis teljesen új komplett szerver megvásárlása szükséges. Az új Intel szerverek Magyarországon elsőként a szerver.hu -n lesznek megvásárolhatók.

A Intel Nehalem-EP Xeon és az új Tylersburg-EP szerver architektúra bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A legfontosabb változások az előző 5400-as sorozatú processzorokhoz képest a beépített memőria vezérlő, a Intel® QuickPath Interconnect buszrendszer, valamint a 3 csatornás DDR3 memóriamodulok fogadása. Megjelent ismét az Intel® Hyper-Threading támogatás és egy újdonság is: az Intel® Turbo Boost technológia.

Az Intel a Xeon 3500 sorozathoz három mikroprocesszort vezet be. Ezek a: négymagos W3570, W3540 és a W3520 modellek, amelyek ára (az előbbieknek megfelelő sorrendben): 999 US$, 562 US$ és 284 US$ (1000 db).

A fentiektől független hír, hogy az Intel hét mobil (noteszgép) processzor – köztük a Core 2 Extreme X7900 és X7800, valamint a Core 2 Duo T7800 és L7700 modellek – gyártását szünteti be 2009 elején (január).

Forrás: PRIM Online

A Intel Nehalem szerver CPU-k 2009-től bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Forrás: itcafe.hu

A Az Intel felkészült a 32 nanométerre bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.