A VMware ESX alapon futó virtuális gépeket munkaállomásokról érhetjük el, amiknek két féle felhasználási módja is van: Az egyik az online, amikor a rendszer a szerveren fut és távoli bejelentkezéssel kapcsolódunk, ez a Virtual Desktop Infrastructure (VDI); A másik az offline, amikor a rendszer a kliens gépén fut, ez az Assured Computing Environment (ACE). A biztonsági szabályok mindkét esetben központilag meghatározhatók. Az ACE Manager segítségével hozhatunk létre offline használatra szánt virtuális gépeket az igényeknek megfelelően konfigurálva, akár beépített időkorláttal is és a felhasználó számára egy egyszerű telepítő csomag készül.
A VMware Workstation segítségével, ami maga a munkaállomás, amirol az előzo bekezdésben is szó volt egyszerre akár több virtuális gépet is megnyithatunk. A virtuális gépeket a szokásos jelekkel jelölt gombokkal lehet ki-be kapcsolni vagy akár elmenteni a folyamatot és legközelebb ugyanonnan folytatható. A virtuális gépekhez pár kattintással csatlakoztathatjuk a kliens gépünk hardvereit a Workstation jobb alsó sarkában. Az offline virtuális gépekhez beállíthatjuk a kívánt erőforrást, ami a kliens gép erofőrrásaiból vontható le. A felbontás mérete is állítható, de erőforrás igényes lehet. Videót és képeket is készíthetünk a futó virtuális gépekről.

A Workstation mellett egy Virtual Network Editor nevű programmal állíthatjuk be a hálózatot, így a virtuális gépek egymással vagy a kliens géppel is hálózatba köthetők. Továbbá egy VMware Player nevű program is rendelkezésünkre áll a Workstation mellé, ami szintén a virtuális gépek futtatására való, csak sokkal egyszerűbb és a legtöbb funkció hiányzik belőle, tehát csak futtatásra  alkalmas.

Forrás: Lightning

A VMware ESX szervervirtualizáció alapok bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A demonstrációban egy kétutas, négymagos Intel Xeon processzorokra épülő szerveren futó virtuális gépet mozgattak át négymagos AMD Opteron chipeket alkalmazó gépre, annak leállítása nélkül — közben folyamatosan videót játszott le. Ezt követően a virtuális gépet az AMD legújabb Shanghai processzorára migrálták. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt bemutattak ehhez fogható képességet. A VMware Enhanced VMotion adott gyártó különböző architektúrái között képes már az élő migrálásra a cég állítása alapján, ugyanakkor továbbra sem képes átlépni a különböző gyártók közötti határvonalat.

A VMware azt állítja, kizárólag szoftveresen képtelenség is megoldani a különböző típusú processzorok közti élő migrációt, ehhez hardveres támogatás szükséges a processzorokban. Az Intelnél az úgynevezett Flex Migration technológiával kell rendelkeznie a processzornak, míg az AMD-nél ezt a képességet AMD‐V Extended Migrationnek nevezik. Az AMD és a Red Hat együttműködésének eredményeként megszületett demonstráció bebizonyította, lehetséges a virtuális gépek Intel és az AMD rendszerei közötti élő mozgatása. Hogy milyen virtualizációs szoftvert használt a Red Hat, nem részletezték a cégek, elképzelhető, hogy a Qumranet felvásárlásával megszerzett KVM-re, vagy Linux kernel-alapú virtualizációra építettek, mely gépes Windows vendégeket is fogadni.

Az iparágban uralkodó jövőkép teljesen virtualizált, és ennek köszönhetően magas fokon automatizált és rugalmas informatikai rendszereket vázolnak fel, ahol a futó alkalmazásokat többé nem láncolja semmi egy adott hardverhez, jelen esetben szerverhez, ez pedig lehetővé teszi a kapacitások optimális elosztását. Mindez különösen igaz a hosztolt informatikai szolgáltatások felé történő elmozdulással. Az élő migráció ennek a víziónak egyik alapeleme, az AMD-nek pedig értelemszerűen alapvető érdeke, hogy átjárhatóak legyenek az Intel és az AMD szerverek, ha nem akar kiszorulni a legtöbb adatközpontból.

Forrás: hwsw.hu

A Élő virtuálisgép-migráció Intel és AMD rendszerek között bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.