2. Nagy dobozos gépek
Az Oracle Exadata 2, az Oracle Exalogic, az EMC Greenplum és a többi hasonló termék miatt lett 2010 a nagy dobozos gépek éve, és kétség kívül még sok ilyen dobozra számíthatunk.
„Láttuk a csomagban terjesztett megoldások, mint például szerverek, tárolók, hardverek és szoftver visszatérését és elburjánzását, melyek a virtualizációt, az adatbázis megoldásokat és más funkciókat szolgálnak ki.” – mondta Greg Schulz, a StorageIO Group elemzője.

3. Az SSD a memóriákat váltja, nem a lemezeket
2009-ben mindenki arról beszélt, hogy az SSD-k (vagy a flash-ek) kiváltják a lemez alapú tárolókat. Ez még mindig aktuális téma, de egyre többet merül fel a flash memóriahelyettesítő (vagy növelő) szerepe is. Ugyanez a trend látszódik az SSD-knél is. A lemezhez képest a flash sokkal drágább, viszont ha a memória árakhoz hasonlítjuk, akkor olcsónak mondható.
A Violin Memory cég például előállt egy vCACHE nevű termékkel, mely a RAM és a flash memóriák házasításából született. A vCACHE így 15 TB cache kapacitással járul hozzá a teljesítmény növeléséhez. A termék egyesíti a Gear6 cég Network File System (NFS) nevű szoftverét a testreszabható Flash Memory Array technológiával, és ezzel remek kiegészítése lehet szervereknek, vagy hálózati tárolóknak (NAS). Ezzel a megoldással 50-szer nagyobb adatelérési sebességet lehet elérni a lemezes kiépítéssel szemben.
Jeff Janukowitz, az IDC egyik elemzője szerint „nagy hatással lesznek a piacra az olyan flash memória megoldások, mint a vCACHE, melyek lehetővé teszik az IT vezetők számára a nagy teljesítményű SSD tárolók gyors és hatékony integrálását”

4. A VMware folytatja szárnyalását
Az idei VWworld-ön való részvétel nagy meglepetéseket tartogatott. Először is a 2004-es első show 400 vendégéhez képest idén 25.000 résztvevővel találkozhattunk. Az összes nagyobb szerverekkel és tárolókkal foglalkozó gyártó ott volt. A legtöbben sajtókonferenciát is tartottak, melyekben azt boncolgatták, ők mennyire „virtuálisabbak”, mint a versenytársaik. Egyértelmű tehát, hogy a virtualizáció még mindig a szerver piac legkedvencebb eleme; nincs jele annak, hogy népszerűsége csökkenne.
„A VMware egy központi elem a szerver és a tároló gyártóknak” – mondta Shulz.

5. Parancsol esetleg egy Kínai szervert?
Pár évvel ezelőtt Kína meglepte a világot azzal, hogy a Lenovo megvásárolta a ThinkPad-ot az IBM-től, így belépett a mainstream laptop piacra. Nem sokkal ezek után a Lenovo egy pár új szervert is bemutatott.
A legutóbbi hír, hogy Kína szuperszámítógép-nagyhatalom lett. A kínai National Supercomputer Center Tianhe-1A névre hallgató monstruma elorozta a Top500.org legelső helyéért járó koronát a HPC-től. A gép Nvidia grafikus vezérlővel (GPU) és egyéni technológiával összekapcsolt Intel Xeon 5600-as szériájú processzorokkal rendelkezik. Egy másik, szintén kínai rendszer, a Nebulae ugyanezen lista 3. helyét foglalja el.
A kínai híradások szerint rengeteg fejlesztés és innováció van ezen rendszerek mögött, amiket hamarosan felfednek majd a nyugat számára, természetesen a megfelelő üzleti alapokra való helyezés után. A felszín alatt kialakulóban lévő riválisokat is találunk a szerverek, a tárolók és a hálózati megoldások terén. Más szóval Kínának minden esélye megvan arra, hogy alapjaiban rázza fel az IT piacot, ráadásul elég rövid időn belül.

6. Az EMC x86-ra vált
A HP ötnéhány évvel ezelőtt maga mögött hagyta a RISC processzorokat. Most viszont az EMC jön. A cég átállt az x86-os architektúrára – az összes EMC lemezes tárolót Intel processzorral szerelik össze. Míg a Symmetrix DMX és az előző generációs Symmetrix rendszerek PowerPC alapúak voltak, a legfrissebb EMC termékek – mint például a Symmetrix V-Max – már Xeon processzorokkal büszkélkedhetnek.
Az EMC elnöke, Joe Tucci nyilatkozata szerint – „Rendkívüli teljesítményt tudunk kinyerni az x86-ból. A V-Max az eddigi leggyorsabb Symmetrix platform, amit valaha készítettünk.”

7. Cisco, a szerver gyártó
Ha a pletykák igazak, a kínai „vihar” nemsokára nagy károkat fog okozni a Cisco hálózati üzletágában. A most induló kínai vállalkozások kétségtelenül felzabálják a cég piaci részesedéseit a hálózati piacon. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy 2009 végén a Cisco ismét átcsoportosította üzletágait az első blade szerverei megjelenésével. Az újonnan létrehozott Cisco Unified Computing System (UCS) szerény belépést produkált a blade szerverek piacán, viszont hírnevet szerzett magának a felhasználók körében.
„A Cisco célként tűzte ki maga elé, hogy az UCS-el megerősíti elhivatottságát a virtualizáció és a konvergencia felé. Ez elősegítette a 10 Gigabit Ethernetre (10 GbE) való átállást, valamint jelentősen lerövidítette a biztonsági mentésekhez szükséges időtartamot.” – nyilatkozta Jules Thomas, a Pitt Ohio Express nevű szállítmányozási cég IT menedzsere.

8. A HP vezeti a bevételi és az egységszám listát
Az IBM-et továbbra is megelőzve, a HP még mindig a bevételi és a kiszállított termék lista élén áll. Miután sokáig fej-fej mellett haladtak, már 3 egymást követő negyedévben érzékelhető lett a HP dominanciája. A cég 33,4%-os részesedési mutatót realizált 2010 harmadik negyedévében az IDC szerint, ami 22,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedés nagy része az x86-os alapokon nyugvó HP ProLiant szerverekből jön, melyek piacának 40%-át a HP birtokolja.
Reuben Miller, az IDC elemzője szerint „az x86-os szerverpiacon belül megnövekedett kereslet tapasztalható a nagyobb teljesítménnyel bíró x86 szerverek iránt. Bár az x86-os piacon most is folyamatos növekedés tapasztalható mind a bevételek, mind az eladott egységszámok terén, a robosztusabb rendszerek iránti kereslet változásai még nagyobb növekedési potenciállal és profittal kecsegtetik a gyártókat.”

9. Az x86 alternatívája
Míg az Intel és az AMD multi-core rendszerei egyre több teret hódítanak, az IBM-nek sem áll szándékában bedobni a törölközőt a Power processzoraival. 2010-ben jelent meg a cég legújabb Power modellje, és a hozzá tartozó Power rendszerek frissítése a legújabb chipekkel.
A POWER7 technológia négyszer annyi processzormag kezelését támogatja, mint az előző rendszerek, valamint a rendszer a legújabb PowerVM virtualizációs szoftvert használja, mely akár 1000 virtuális szerver futtatását is lehetővé teszi egyazon fizikai rendszeren.
Az IBM Power Systems marketing igazgatója, Jeff Howard szerint ez csábítja az ügyfeleket ehhez a platformhoz. Elmondása szerint az IBM Power Systems 2010 második negyedévében 250 sikeres platformcserét szerzett meg, melyből 150 Oracle/Sun rendszerekről, 86 pedig HP rendszerekről való áttérést jelentett. Mindez körülbelül 225 millió dollár bevételt eredményezett. 2010 első 3 negyedévében összesen 750 sikeres cserét tudhat maga mögött a cég, ami több mint a 2009 összes migrációinak száma.

10. Az IBM és a Unix
Az IDC adatai alapján az IBM továbbra is piacvezető a 14 milliárd dolláros Unix piacon. 2010 második negyedévére a cég 42,8%-os piaci részesedéssel bírt, ami 2%-os növekedést jelentett. Arra is rámutatott a felmérés, hogy az IBM az egyetlen olyan nagyobb UNIX forgalmazó, amelynek sikerült piaci részesedését növelnie az elmúlt 5 évben. Ezen periódus alatt a cég 13%-os növekedést ért el, míg a HP és a Sun piaci jelenléte 3-3%-kal csökkent.
Tisztán látható, hogy az IBM stratégiája ezen a területen sokkal jobban működik, mint a versenytársaié.
„Az IBM elkötelezett az AIX, i és Linux platformok mellett a Power rendszerek tekintetében. Ebben az évben a cég bemutatta az i operációs rendszer legújabb verzióját, az i 7.1-et, valamint az IBM UNIX típusú operációs rendszerének, az AIX-nek az új változatát is.” – nyilatkozta Howard.

A 10 meghatározó szerver hardver 2010-ből bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A nyitóoldalon a „New Virtual Machine” ikonra kattintva választhatunk a kezdő (Typical), vagy a haladó (Advenced) lehetőség közül. A haladó annyiban más, hogy ott kiválaszthatjuk, hogy hányas verziójú Workstation-nel kompatibilis virtuális gépet szeretnénk létrehozni. Az egyes verziókkal járó korlátok egy kis mezőben megjelennek az éppen kiválasztott verzióról, így ezeket most nem sorolnám fel. Innen mindkét módban azonosak a további lépések: Az operációs rendszert telepíthetjük egy lemezmeghajtóból úgy, hogy kiválasztjuk a megfelelő meghajtót, vagy akár képfájlból egy egyszerű tallózással. Ugyanitt bejelölhetjük, hogy később telepítsen és csak egy üres virtuális tárolót hozzon létre. Ezután a felhasználót és az aktivációs kulcsot állíthatjuk be majd a virtuális gép nevét és helyét. Ha kezdő módban vagyunk akkor a maximális tárterület megadásával végeztünk is és kezdődhet a telepítés, de haladó módban még lehetőségünk van beállítani a processzor magok számát, a memória felhasználást, a hálózatot és a virtuális meghajtót is. A Finish-re kattintva indul a telepítés.

A menüsor

Felbontások, teljes képernyő

A maximális felbontás 3840×1770, aminek egyenlőre akkor lehet értelme ha több nagy monitorunk is össze van kötve, vagy egy 82 colos Samsung QuadHD LCD van előttünk, ami azon kevés monitor/TV egyike, ami ekkora felbontást támogat. A teljes képernyős nézet támogatja a több monitoros rendszereket is, úgyhogy a lenyíló menün levo gombbal kiterjeszthetjük több monitorra is.

Unity

A Workstation talán egyik leghasznosabb nézetbeli funkciója. A virtuális gépre telepítve kell legyen a VMware Tools, amit még a telepítés után felajánl a Workstation, hogy telepítsük. Ha ez megvan, akkor a Unity gombját benyomva a Workstation a tálcára kerül, a megnyitott virtuális gépeink startmenüi a gazdagép startmenüjére állva megjelennek egymás alatt. A futó ablakokat úgy kezelhetjük, mintha a gazdagép ablakai lennének. A startmenük és az ablakok virtuális gépenként más-más színu keretet kapnak. Ez mind szép és jó, de sajnos a Unity kissé gépigényesebb a hagyományos nézeteknél, úgyhogy óvatosan bánjunk vele, de a legtöbb programot gond nélkül futtathatjuk így is.

Summary View

Itt rövid összesítést láthatunk és itt állíthatjuk be a virtuális géphez rendelt hardvereket: processzor, memória, stb. Csatlakoztathatjuk a meghajtókat, kártyaolvasókat, USB-s eszközöket, stb.

Szabadon készíthetünk pillanatképeket a futó virtuális gépeinkrol, amiket a pillanatkép kezelőben felsorakoztatva megtalálhatunk és visszatölthetünk. Egy pillanatkép a teljes felállást menti, tehát megnyitott ablakok, változások az alap rendszerhez képest, stb. Nagyon hasznos ilyeneket készíteni minden rizikósabb muvelet előtt, amiket aztán laza mozdulattal visszatölthetünk, ha összedőlne a virtuális rendszerünk.

A felvételek (Records)

A pillanatképekhez hasonlóan felvételeket is készíthetünk például bemutatónak, viszont elég helyigényes muvelet, úgyhogy ne nagyon hagyjuk magára. A pillanatképekhez hasonlóan a felvételeket is a Snapshot Managerben kezelhetjük, nézhetjük vissza, vagy törölhetjük.

Forrás: Lightning

A VMware Workstation 6.5 bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A VMware ESX alapon futó virtuális gépeket munkaállomásokról érhetjük el, amiknek két féle felhasználási módja is van: Az egyik az online, amikor a rendszer a szerveren fut és távoli bejelentkezéssel kapcsolódunk, ez a Virtual Desktop Infrastructure (VDI); A másik az offline, amikor a rendszer a kliens gépén fut, ez az Assured Computing Environment (ACE). A biztonsági szabályok mindkét esetben központilag meghatározhatók. Az ACE Manager segítségével hozhatunk létre offline használatra szánt virtuális gépeket az igényeknek megfelelően konfigurálva, akár beépített időkorláttal is és a felhasználó számára egy egyszerű telepítő csomag készül.
A VMware Workstation segítségével, ami maga a munkaállomás, amirol az előzo bekezdésben is szó volt egyszerre akár több virtuális gépet is megnyithatunk. A virtuális gépeket a szokásos jelekkel jelölt gombokkal lehet ki-be kapcsolni vagy akár elmenteni a folyamatot és legközelebb ugyanonnan folytatható. A virtuális gépekhez pár kattintással csatlakoztathatjuk a kliens gépünk hardvereit a Workstation jobb alsó sarkában. Az offline virtuális gépekhez beállíthatjuk a kívánt erőforrást, ami a kliens gép erofőrrásaiból vontható le. A felbontás mérete is állítható, de erőforrás igényes lehet. Videót és képeket is készíthetünk a futó virtuális gépekről.

A Workstation mellett egy Virtual Network Editor nevű programmal állíthatjuk be a hálózatot, így a virtuális gépek egymással vagy a kliens géppel is hálózatba köthetők. Továbbá egy VMware Player nevű program is rendelkezésünkre áll a Workstation mellé, ami szintén a virtuális gépek futtatására való, csak sokkal egyszerűbb és a legtöbb funkció hiányzik belőle, tehát csak futtatásra  alkalmas.

Forrás: Lightning

A VMware ESX szervervirtualizáció alapok bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A demonstrációban egy kétutas, négymagos Intel Xeon processzorokra épülő szerveren futó virtuális gépet mozgattak át négymagos AMD Opteron chipeket alkalmazó gépre, annak leállítása nélkül — közben folyamatosan videót játszott le. Ezt követően a virtuális gépet az AMD legújabb Shanghai processzorára migrálták. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság előtt bemutattak ehhez fogható képességet. A VMware Enhanced VMotion adott gyártó különböző architektúrái között képes már az élő migrálásra a cég állítása alapján, ugyanakkor továbbra sem képes átlépni a különböző gyártók közötti határvonalat.

A VMware azt állítja, kizárólag szoftveresen képtelenség is megoldani a különböző típusú processzorok közti élő migrációt, ehhez hardveres támogatás szükséges a processzorokban. Az Intelnél az úgynevezett Flex Migration technológiával kell rendelkeznie a processzornak, míg az AMD-nél ezt a képességet AMD‐V Extended Migrationnek nevezik. Az AMD és a Red Hat együttműködésének eredményeként megszületett demonstráció bebizonyította, lehetséges a virtuális gépek Intel és az AMD rendszerei közötti élő mozgatása. Hogy milyen virtualizációs szoftvert használt a Red Hat, nem részletezték a cégek, elképzelhető, hogy a Qumranet felvásárlásával megszerzett KVM-re, vagy Linux kernel-alapú virtualizációra építettek, mely gépes Windows vendégeket is fogadni.

Az iparágban uralkodó jövőkép teljesen virtualizált, és ennek köszönhetően magas fokon automatizált és rugalmas informatikai rendszereket vázolnak fel, ahol a futó alkalmazásokat többé nem láncolja semmi egy adott hardverhez, jelen esetben szerverhez, ez pedig lehetővé teszi a kapacitások optimális elosztását. Mindez különösen igaz a hosztolt informatikai szolgáltatások felé történő elmozdulással. Az élő migráció ennek a víziónak egyik alapeleme, az AMD-nek pedig értelemszerűen alapvető érdeke, hogy átjárhatóak legyenek az Intel és az AMD szerverek, ha nem akar kiszorulni a legtöbb adatközpontból.

Forrás: hwsw.hu

A Élő virtuálisgép-migráció Intel és AMD rendszerek között bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Az IDC adatai szerint a második negyedévben 53 szézalékkal nőtt a virtualizációs szoftverek piaca az eladott licencek alapján.

Egy negyedévvel korábban még 72 százalékos volt a növekedés, de a piac bővülése már egy éve lassul, ami az IDC szerint az éretté válás előszele. A piaci növekedés motorját az x86-os szegmens, illetve az Itanium-alapú rendszerek képezik, a bevétel 60, illetve 18 százalékos növekedésével. A hagyományos CISC/RISC szerverek virtualizálására szolgáló szoftverek forgalma 15, illetve 7 százalékkal csökkent ugyanakkor.

„A végfelhasználókkal folytatott párbeszéd alapján az IDC úgy látja, a nagyvolumenű konszolidációs lehetőségek — az x86-os virtualizációs piac könnyen elérhető eredményei — egyre szűkülnek. Ez összességében kisebb értékű megállapodásokat eredményez” — vélekedett Brett Waldman, az IDC elemzője, aki szerint az új piaci lehetőségeket már nem a nagyvállalati konszolidációs projektek tartogatják, hanem más területek, például a középvállalatoknál.

A virtualizációs szoftverek piacán a VMware továbbra is toronymagasan vezető, a cég részesedése az eladott licencek számát nézve 44 százalék az IDC szerint. A Hyper-V megjelenésével a Microsoft azonban máris az előkelő második helyre ugrott, és a licenceladások alapján 23 százalékos részesedést ért el, bár ezek többsége még Virtual Server 2005 volt. Waldman szerint hosszú távon azonban egyértelműen várható a Hyper-V térnyerése a VMware-megoldások, illetve a Microsoft saját Virtual Server 2005-jének kárára. A harmadik legnépszerűbb virtualizációs platform a Parallels Virtuozzo, emellett említést érdemel még a Xen, amely a Citrix szárnyai alatt ugyan erőre kapott, de az elterjedtsége ezzel együtt is igen alacsony.

A virtualizációs szoftverek forgalma 15 százalékkal bővült a második negyedévben, a növekedés az x86-os szegmensnek köszönhető, ahol 39 százalékkal erősödtek az eladások. Bevétel alapján a Microsoft részesedése mindössze 1,1 százalék volt, hiszen mind a Virtual Server 2005, mind a Hyper-V ingyen, vagy legalábbis jelképes összegért elérhető. Bevételarányosan a VMware részesedése 78 százalék volt, amivel a cég toronymagasan első, a második helyen a Parallels áll a Virtuozzóval.

A HP szervereit virtualizálják a legtöbbször

A virtualizált szerverek szállításai 52 százalékkal növekedtek a második negyedévben, ami lassulás az első negyedévben elért 70 százalékhoz képest, de ez részben a piaci szezonalitásnak köszönhető. A legtöbb virtualizált szervert a HP szállította (ProLiant és Integrity), a cég részesedése 34 százalék volt az IDC szerint. A második helyet a Dell kaparintottta meg 29 százalékkal, majd az IBM következett 16 százalékkal.

Forrás: hwsw.hu

A Sikerrel tör előre a Microsoft a virtualizációs piacon bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.