A modern grafikus feldolgozóegység (GPU) a Windows videojátékok gyorsítójaként indult, de az elmúlt 20 év során a nagyteljesítményű számítási és mesterséges intelligencia alkalmazások vállalati szerverprocesszorává alakult át.

Ma a GPU-s szuperszámítógépek állnak a mesterséges intelligencia betanítás és következtetés, a gyógyszerkutatás, a pénzügyi modellezés és az orvosi képalkotás területén használt teljesítményhegyek csúcsán. A GPU-kat általánosabb feladatokban is alkalmazzák olyan helyzetekben, amikor a CPU-k egyszerűen nem elég gyorsak, mint például a GPU-alapú relációs adatbázisok gyorsítása.

Ahogy nő a GPU-k iránti kereslet, úgy nő a verseny a szerver GPU fejlesztők és gyártók között és csak három dominál: Az Nvidia, az AMD és az Intel. Az Intel már kétszer is próbálkozott és kétszer is elbukott azzal, hogy alternatívát kínáljon a többiek GPU-ival szemben, de most újra nekifut.

A GPU-k jelentősége az adatközpontokban

A három gyártó felismerte, hogy a GPU-k iránti igény az adatközpontokban növekvő lehetőséget jelent. Ennek oka, hogy a GPU-k a CPU-knál alkalmasabbak a vállalati adatközpontokban és a hiperskaler hálózatokban az AI és a gépi tanulás által megkövetelt számos számítás elvégzésére. A CPU-k is képesek elvégezni a munkát, csak épp tovább tart nekik.

Mivel a GPU-kat úgy tervezték, hogy az összetett matematikai problémákat párhuzamosan, különálló feladatokra bontva oldják meg, amelyeken egyszerre dolgoznak, gyorsabban oldják meg azokat. Ennek érdekében több maggal rendelkeznek, sokkal-sokkal többel, mint az általános célú CPU-k. Az Intel Xeon Scalable Gen2 szerver CPU-k például maximum 28 maggal rendelkeznek, míg az AMD Epyc szerver CPU-k akár 64 maggal. Ezzel szemben az Nvidia jelenlegi GPU-generációja, az Ampere 6912 maggal rendelkezik, amelyek mind párhuzamosan működnek, és egyetlen dolgot végeznek: matematikai feldolgozást, különösen lebegőpontos matematikát.

A GPU-k teljesítményét abban mérik, hogy hány ilyen lebegőpontos matematikai műveletet képesek másodpercenként elvégezni és FLOPS-nak nevezik. Ez a szám néha megadja a méréskor használt szabványosított lebegőpontos formátumot is, például FP64.

Mit hoz az év a szerver GPU-k számára? Elég sok mindent, mint kiderült. Az Nvidia, az AMD és az Intel kiterítette a kártyáit a közeljövő terveiről, és úgy tűnik, hogy kemény verseny lesz. Íme egy pillantás arra, hogy mit tartogat az Nvidia, az AMD és az Intel.

Nvidia

Az Nvidia márciusban a Hopper GPU-architektúra bejelentésével határozta meg az idei GPU-útitervét, és azt állította, hogy a felhasználástól függően háromszor-hatszor nagyobb teljesítményre képes, mint az előző, 9,7 TFLOPS FP64-es teljesítményű Ampere architektúra. Az Nvidia szerint a Hopper H100 csúcsértéke 60 TFLOPS FP64 teljesítmény lesz.

Nvidia H100 CNX konvergens GPU gyorsító.

A korábbi GPU-khoz hasonlóan a Hopper H100 GPU is képes önálló processzorként működni, amely egy szerver PCI Express kiegészítő kártyáján fut. Az Nvidia azonban párosítani fogja egy CPU-val is, amely az általa kifejlesztett és várhatóan 2023-ban elérhetővé váló Grace nevű egyedi Arm processzoron fut.

A Hopper esetében az Nvidia nem csak a GPU-processzort erősítette fel. Módosította az alacsony fogyasztású, dupla adatátviteli sebességű (LPDDR) 5 memóriát is – amelyet általában az okostelefonokban használnak -, hogy létrehozza az LPDDR5X-et. Ez támogatja a hibajavító kódot (ECC) és a hagyományos DDR5 memória sávszélességének kétszeresét, ami 1 TBps átviteli sebességet jelent.

A Hopperrel együtt az Nvidia bejelentette az NVLink 4-et, a legújabb GPU-GPU közötti összeköttetést. Az NVLink 4C2C lehetővé teszi, hogy a Hopper GPU-k közvetlenül beszéljenek egymással, a maximális teljes sávszélesség 900 GB – hétszer gyorsabb, mintha PCIe Gen5 buszon keresztül csatlakoznának.

„Ha az adatközponti termékekre gondolunk, három komponensből áll, és mindnek ugyanabban a tempóban kell haladnia. Ez a memória, a processzor és a kommunikáció” – mondta Jon Peddie, a Jon Peddie Research elnöke. „Az Nvidia ezt tette a Hopperrel. Ez a három technológia nem szinkronban mozog, de az Nvidia ezt elérte.”

Az Nvidia a Hopper GPU-t 2022 harmadik negyedévétől tervezi szállítani. Az OEM-partnerek között szerepel az Atos, a BOXX Technologies, a Cisco, a Dell Technologies, a Fujitsu, a GIGABYTE, a H3C, a Hewlett Packard Enterprise, az Inspur, a Lenovo, a Nettrix és a Supermicro.

A chipgyártó TSMC-nél tapasztalható folyamatos ellátási nyomás miatt az Nvidia megnyitotta az ajtót az Intel öntödei üzletágával való esetleges együttműködés előtt, de figyelmeztetett, hogy egy ilyen üzlet még évekig várat magára.

AMD

Az AMD épp hátszeles szakaszban van. Az eladások negyedévről negyedévre nőnek, x86 CPU piaci részesedése növekszik, és februárban befejezte a Xilinx és az ő FPGA, adaptív rendszerek egy chipen (SoC), AI-motorjai és szoftveres szakértelme felvásárlását. Az AMD várhatóan 2022 végére dobja piacra Zen 4 CPU-ját.

Az AMD új, RDNA 3 architektúrán alapuló játék GPU-jai szintén idén jelennek meg. Az AMD szűkszavúan nyilatkozott az RDNA 3 specifikációiról, de játékrajongó bloggerek meg nem erősített pletykákat terjesztettek az RDNA 2-höz képest 50-60%-os teljesítménynövekedésről.

Időközben az AMD megkezdte a vállalati számítástechnika számára készült Instinct MI250 GPU-gyorsítók sorozatának szállítását, amelyek lényegesen gyorsabbak, mint a korábbi MI100-as sorozat. A memóriabusz 4096 bitről 8192 bitre, a memória sávszélessége több mint kétszeresére, 1,23TBps-ról 3,2TBps-ra nőtt, a teljesítmény pedig több mint négyszeresére, 11,5 TFLOPS FP64 teljesítményről 47,9TFLOPS-ra nőtt. Ez lassabb, mint az AMD Hopper 60TFLOPS-os teljesítménye, de még mindig versenyképes.

Daniel Newman, a Futurum Research vezető elemzője szerint az AMD piaci részesedésszerzési lehetősége az AI-piac növekedésével jön el. És elmondta, hogy szerinte az AMD sikere a CPU-piacon segítheti a GPU-eladásait. „Amit az AMD az elmúlt öt-hét évben valóban létrehozott, az egy elég erős lojalitás, ami esetleg tovább tud vinni” – mondta. „A kérdés az, hogy képesek-e jelentősen növelni az AI/HPC piaci részesedést.”

Szerinte a válasz az lehet, hogy „igen”, mert a vállalat rendkívül jól megtalálta a piaci lehetőségeket és úgy irányította az ellátási láncát, hogy elérje céljait. Lisa Su vezérigazgatóval az élen pedig „nagyon nehéznek tartom kizárni az AMD-t bármely olyan területen, ahol jelenleg úgy döntöttek, hogy versenybe szállnak” – mondta.

Jonathan Cassell, az Omdia fejlett számítástechnika, AI és IoT vezető elemzője szerint úgy érzi, hogy az AMD sikere az Epyc szerverprocesszorok esetében nyitást biztosít az Instinct processzor számára.

„Úgy gondolom, hogy idővel láthatjuk, hogy az AMD kihasználja az adatközpontok mikroprocesszorai terén elért sikereit, és ezt felhasználva a vállalatokat ráveszi, hogy nézzenek rá [az Instinctre]. Azt hiszem, látni fogjuk, hogy az AMD megpróbálja kihasználni az ügyfelekkel való kapcsolatait, hogy megpróbálja kiterjeszteni a jelenlétét” – mondta.

Az Instinct 2022 első negyedéve óta szállítható. Eddig a legjelentősebb felhasználási esete az Oak Ridge National Labs egyik szuperszámítógépe volt, amely nagyon kis helyre pakolta a nagy teljesítményt. A laboratóriumok azonban egy Frontier nevű, kizárólag AMD-s exascale szuperszámítógépet is építenek, amelyet még az idén üzembe helyeznek. Az Instinct-tel termékeket szállító OEM-partnerek közé tartozik az ASUS, az ATOS, a Dell Technologies, a Gigabyte, a Hewlett Packard Enterprise (HPE), a Lenovo, a Penguin Computing és a Supermicro.

Intel

Az Intel régóta küzd azzal, hogy asztali CPU-jaihoz az alapszintű integrált GPU-kon kívül komolyabb GPU-kat is készítsen. Az asztali számítógépekhez az új Intel Xe termékcsaládot fejleszti, míg a szerver megfelelője Intel Server GPU néven ismert.

Most a vállalat azt állítja, hogy idén belép az adatközponti GPU-k mezőnyébe egy Ponte Vecchio kódnevű processzorral, amely állítólag 45TFLOPS-ot nyújt FP64-en – majdnem ugyanannyit, mint az AMD MI250 és 25%-kal kevesebbet, mint az Nvidia Hopper.

„Ez tényleg fel fogja borítani a környezetet” – mondta Peddie. „Abból, amit elmondtak nekünk – és amit pletykákból és más kiszivárgásokból hallottunk – nagyon jól skálázható”. A Ponte Vecchio még idén megjelenik.

Newman szintén pozitív dolgokat hallott a Ponte Vecchio-ról, de azt mondta, hogy az Intel számára az igazi lehetőséget a oneAPI szoftverstratégia jelenti.

A oneAPI egy olyan egységes szoftverfejlesztési platform, amelyen a vállalat dolgozik, és amelynek célja, hogy az alkalmazások fordításakor az Intel által gyártott szilícium legmegfelelőbb típusát – x86, GPU, FPGA, AI processzorok – válassza ki, ahelyett, hogy a fejlesztőnek egy szilíciumtípust kellene választania és arra kódolnia. Emellett számos API-könyvtárat is biztosít olyan funkciókhoz, mint a videófeldolgozás, a kommunikáció, az analitika és a neurális hálózatok.

Ez az absztrakció kiküszöböli annak szükségességét, hogy meg kelljen határozni, melyik processzort célozza meg a legjobban, valamint hogy különböző eszközökkel, könyvtárakkal és programozási nyelvekkel kelljen dolgozni. Így ahelyett, hogy egy adott processzorhoz egy adott nyelven kódolnának, a fejlesztők az üzleti logikára összpontosíthatnak, és Data Parallel C++ (DPC++) nyelven írhatnak, amely a C++ nyílt forráskódú változata, és amelyet kifejezetten az adatpárhuzamosságra és a heterogén programozásra terveztek.

Az egyik tényező, amely megkülönbözteti az Intelt az Nvidiától és az AMD-től, az, hogy hol gyártja a chipjeit. Míg a többiek a tajvani TSMC chipgyártót használják, az Intel sok saját chipjét az Egyesült Államokban gyártja, további gyárak Írországban, Malajziában és Izraelben vannak. És nagy tervei vannak arra, hogy még többet építsen az Egyesült Államokban. Cassell szerint ez bizonyos előnyökkel jár. „A saját gyártása feletti ellenőrzés bizonyos értelemben a sorsát is irányítja” – mondta. „Úgy látom, hogy ezek a dolgok előnyök a vállalat számára.”

Newman szerint az Nvidia, az AMD és az Intel közötti verseny végső soron egy szoftveres versenyben dőlhet el. „Ha megkérdeznénk [az Nvidia] vezető mérnökeit, azt mondanák, hogy mi nem chipgyártó cég vagyunk. Mi egy szoftvercég vagyunk. Tényleg úgy gondolom, hogy az Intel eddig nem igazán szoftvercégként gondolkodott a mesterséges intelligenciáról, de ha a [oneAPI-t] sikerül jól megvalósítaniuk, akkor komoly lehetőséget látok benne” – mondta.

A Hármas verseny a GPU dominanciáért az adatközpontokban bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Szokás szerint csendben érkezett meg az új, egyprocesszoros kiszolgálókba és munkaállomásokba szánt Xeon processzorcsalád. A frissített 14 nanométeres gyártási eljárással (14NM+) készített, LGA1151 tokozású Kaby Lake chipeket E3-1200 v6 típusjelzés alatt dobta piacra az Intel, összesen nyolc kivitelben. Ezek kivétel nélkül négymagos modellek, három típus pedig integrált GPU-t is kínál.

A processzorok alapórajele 3 és 3,9 gigahertz között mozog, a turbózott érték pedig 3,5-től 4,2 gigahertzig terjed. A lapkák többnyire 8 szálat kezelnek, a két legolcsóbb modell kivétel, amelyek a Hyper-Threading letiltása miatt csak 4-gyel birkóznak meg. A TDP érték öt esetben 72 watt, az integrált grafikát kínáló modellek esetében pedig 73 watt a fogyasztási keret. A HD P630 típusjelzésű GPU és a Core márkanév alatt piacra kerülő processzorok HD Graphics 630 grafikus egységének képességei egyeznek, különbség tehát csak az elnevezésben van.

A legolcsóbb processzor most is 193 dollárba kerül majd, ez 4 szálat támogat, órajele 3,0/3,5 gigahertz, grafikus egység nem jár mellé, TDP-je pedig 72 wattos. A széria csúcsáért a fenti összeg több mint háromszorosát, 612 dollárt kell kicsengetni: a grafika itt is lemaradt, a csúcs-Xeon ugyanakkor már 8 szálat kezel, 3,9/4,2 gigahertzes órajelekkel, változatlanul 72 watt mellett. Az új modellek természetesen mind támogatják az akár 16 gigabájtos puffer nélküli DDR4-2400 modulokat, ECC vagy ECC nélküli konfigurációban – összesen legfeljebb 64 gigabájtig.

E3-1200 v6 vs. E3-1200 v5 (forrás: AnandTech)

Az Intel az előző generációhoz hasonlóan megköti a felhasználók kezét alaplapok tekintetében, az új Xeon lapkák is csak szerveres chipsetekkel használhatók. Ezzel a vállalat az átfedéseket igyekszik megszüntetni a vállalati és a magáncélra szánt eszközök piaca között, ugyanakkor egyes gyártók a munkaállomásokba szánt alaplapokat konzumer köntösben dobják piacra (pl. Gigabyte X170-Extreme ECC). Az új processzorokhoz az előző generációhoz készített C232, illetve C236 chipsetes alaplapokra, illetve egy megfelelő BIOS frissítésre van szükség, ami tartalmazza az új processzorok támogatását.

Érdekesség, hogy a E3-1200 v6 processzorokkal szerelt rendszerek is támogatják az Optane SSD-ket, tehát a korábbi lapkakészletekkel is működhet a gyorsítótárazás, a támogatás csupán szoftver, pontosabban BIOS frissítés kérdése. Az Intel szerint ugyanakkor csak bizonyos OEM konfigurációkba kerül Optane, bár ez nem túl nagy érvágás, hisz az első modellek létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető.

A Fujitsu és a Lenovo már felkészült

A processzorok bejelentésével párhuzamosan megérkeztek az első azokra épülő konfigurációk is. A Fujitsu első körben három Primergy toronyszervert (TX1310 M3, TX1320, TX1330 M3), valamint egy rackszervert (RX1330 M3) jelentett be az egyutas rendszerekhez illeszkedő Xeon E3-1200 v6 processzorokra építve. Ezek közül talán az ultrakompakt TX1320 M3 a legérdekesebb, a mindössze 13,3 liter űrtartalmú rendszer a piacon elérhető legkisebb toronyszerverek egyike. Jellemzői közül említést érdemel az akár nyolc 2,5 hüvelykes meghajtó, a RAID-vezérlő, a 4 PCIe-bővítőhely, valamint a TPM 2.0 képesség. A szerver megbízhatóságát redundáns tápegység fokozza.

A Lenovo első körös megoldásai a munkaállomások piacát célozzák. A ThinkStation P320 kiépítéstől függően (12 literes SFF vagy 25 literes torony) akár két darab NVIDIA Quadro P1000 vagy P4000 grafikus kártyát is tartalmazhat, a legfeljebb két darab PCIe csatolós M.2 SSD mellé pedig 2,5 és 3, 5 hüvelykes meghajtókat (SSD vagy HDD) is lehet kérni. A konfigurációhoz Thunderbolt 3, USB 3.1, FireWire vagy eSATA port is kérhető, a forgalmazás április végén kezdődik.

Forrás: hwsw.hu

A Intel E3-1200 v6 Xeon processzor – Kaby Lake bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Összességében, az Intel 3 új, alacsony energiafelhasználású, Atom márkanévvel fémjelzett SoC-t mutatott be kifejezetten adatközpontok számára, melyek mind 2013-ban fognak piacra kerülni. Ezeken kívül a Xeon E3, E5 és E7-es termékcsalád frissítéséről is szó esett a fórumon. Az Atom processzorcsalád új SoC-kkal bővül, melyek a Briarwood, Avoton, és Rangeley kódnév alatt futnak, míg a sokkal erőteljesebb Xeon-ok a Haswell, Ivy Bridge EP, és Ivy Bridge EX alapú modellekkel erősödnek majd.

Az Atom processzorcsalád keretei közt a cég bejelentette az új, S12x9 terméksorozatát, melyek kifejezetten tároló alkalmazásokhoz lettek kifejlesztve. Míg a tavalyi S1200-as széria 8 sávos integrált PCI Express kapcsolatot tett lehetővé, a most bejelentett S12x9 40 csatornás PCIe 2.0 kapcsolatot és továbbfejlesztett hardveres RAID támogatást kínál.
Az év vége felé fog debütálni az a mikroszervereket megcélzó, Avoton kódnevű SoC, melyet az Atom brand égisze alatt fejlesztettek ki. Az Avoton az Intel igazi második generációs, 64-bites Atom processzora lesz a Silvermont mikro architektúrára alapozva. Szintén a 22nm technológiával fogják gyártani és integrált Ethernet vezérlőt is kapunk mellé. Az Intel tájékoztatása szerint az első minta Avotonok már megérkeztek a vevőkhöz, az első rendszerek beüzemelése pedig 2013 második felében várhatóak.

Körülbelül azonos időben jelenik meg az Avoton mellett a Rangeley. Csakúgy, mint az Avoton, a Rangeley alapú Atom processzorok is az Intel 22nm technológiájával épülnek majd, de ezek a hálózati és kommunikációs infrastruktúra piacot célozzák meg. A Rangeley-k elsősorban a belépő és középszintű routerek, switchek és biztonsági berendezésekhez készülnek. A cég nem sokat közölt a Rangeley és az Avoton közti különbségről, de valószínűleg az energiafelhasználásban kell keresni a választ.

2013 közepén várható a Xeon E3 processzorok új sorozata, mely a legújabb Haswell mikro architektúrával épül. A következő generációs CPU magokon túl az új Xeon E3 beveti a Haswell fokozott grafikus teljesítményét, mellyel megnöveli a multimédia típusú workload-ok, mint például a HD videók kódolásának sebességét. Természetesen az új, Haswell alapokon nyugvó Xeon E3 processzorok jobb teljesítmény per watt tulajdonsággal rendelkeznek a meglévő Sandy- és Ivy Bridge dizájnoknál, köszönhetően az egyéb felépítésbeli fejlesztéseknek. Ahogyan azt már többször említettük, a Haswell típusú processzorok 22nm technológiával épülnek, az Intel az új Xeon E3 processzorait pedig 13 watt-os TDP-vel (Thermal Design Power) fogja kínálni, ami körülbelül 25%-kal alacsonyabb az előző generáció értékeinél. A jelenlegi Xeon E3 garnitúra 17 watt-os TDP-vel rendelkezik.

Szintén ebben az évben kerülnek piacra az új Intel Xeon E5 processzorok, melyek az Ivy Bridge EP architektúrára épülnek. Bár a harmadik negyedéves megjelenési időponton kívül nem sokat árult el a cég az új E5-ösökről, annyi azért kiderült, hogy 22nm technológiával gyártják majd őket, valamint nagyobb teljesítmény per watt-ra lesznek képesek, mint a meglévő felépítések.

A Xeon E5-ösök mellett új, Ivy Bridge EX alapokra épülő Xeon E7-es processzorok is napvilágot látnak. A processzoronkénti 1.5TB (12TB rendszer szintű) memóriatámogatás mellett az Ivy Bridge EX alapokra épülő Xeon E7-es processzorok olyan új tudással vannak felvértezve, mint például a Run Sure, mely a stabilitást és a megbízhatóságot hivatott növelni, hogy a lehető legtöbb üzemidőt érhessük el.

Az újgenerációs Xeon E7 processzorok olyan kritikus workload-okhoz lettek kifejlesztve, melyek kimagasló teljesítményt és memória kapacitást igényelnek. A jelenlegi dizájnok által támogatott memória kapacitás háromszorosát tudják kezelni valamint az új Run Sure Resilient System and Memory Technologies hivatott biztosítani az adatintegritást és a hosszú időn át tartó, megbízható üzemeltetést.

A fórumon szó esett még az új szerver és rack szintű fejlesztésekről is, melyek a szerver sűrítettséget és a könnyebb upgrade-elés, javítás, valamint alkatrész csere lehetőségét célozzák meg. Az Intel jövőbeli Rack Scale architektúrái célja, hogy több helyet biztosítson a számítási és a tárolási műveleteket végző alkotóelemek fizikai szétválasztásához, hogy a hagyományos számítási elemek külön helyre kerülhessenek a könnyebb javítás és bővítés érdekében.

A cég azt szeretné elérni, hogy a rack-re, mint egyfajta keretre gondoljanak, megosztott hűtési és tápellátási rendszerekkel. Ha a felhasználó kizárólag a processzorokat vagy a tároló részegységeket szeretné fejleszteni, azt anélkül tehesse, hogy a rendszer többi elemén változtatnia kelljen. Ahhoz, hogy mindezt létrehozhassa, az Intel egy új, továbbfejlesztett szilícium fotonika eljáráson és hálózati technológián dolgozik, hogy gyorsabb számítási és hálózati szerkezeteket hozzon létre a nagyobb fokú modularitás érdekében. A fejlesztésekbe bevonják a végfelhasználókat, az OEM-eket és ISV-ket, hogy közösen dolgozzanak ki egy referencia architektúrát a jövőre nézve. Az első ilyen prototípus 2014-re várható.

A Új Intel Atom, Haswell és Ivy-Bridge EP Xeon processzorok bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Lisa Graff, az Intel Enterprise Platforms and Services Divíziójának (EPSD) ügyvezető igazgatója által az SC11 néven ismert Seattle-i szuperszámítógép konferencián előadott beszédből nem sok információt tudtunk meg a cég hosszú távú alaplap-stratégiájáról, viszont betekintést nyerhettünk az Intel platformokkal kapcsolatos rövid távú terveibe.

Az ESPD termékvonal – amit Graff ESPD 3.0-nak nevez – feljavítása 2012 első negyedévében, a Xeon E3-as Sandy Bridge szerver platformokkal kezdődik, melyeket egyprocesszoros és microserver rendszerekhez terveztek. Ezen kívül az Intel alkatrészektől egyre jobban függő szervergyártók arra kérték a céget, hogy mivel egyre több alaplapra, white box rendszerre, szoftverre és szolgáltatásra lesz igényük, ennek megfelelően bővítsék a terméktámogatási és a szolgáltatási palettájukat.

Az Intel ezért 2012 első felében 22 különböző terméket fog indítani a Sandy Bridge termékcsaládon belül. Alaplapok, és különálló rendszerek is ide fognak tartozni, így a vezérigazgató elmondása szerint háromszor annyi termékkel jelenek majd meg, mint az előző Xeon generáció. 2011 júniusában az Egyesült Államokban elindult az ESPD egy napon belüli probléma elhárítási szolgáltatás a Xeon 5600-as alaplapokra és rendszerekre, amelyet a jövőben a Xeon E5 alapú alaplapokra és rendszerekre is kiterjesztenek. Emellett júliusban az Intel megnövelte az alkatrészeire vállalt garanciális időszakot 2 évvel, így összesen 5 év garanciával számolhatnak az Intel alapú szerverek gyártói.

Szoftver oldalról pedig az Intel ESPD felturbózta a Multi-Server Manager nevű eszközét, valamint lehetővé tette, hogy a szervergyártók ezt a hardverhez kapcsolva értékesíthessék. Ezzel az adminisztrátorok akár 100 Xeon alapú szerver egyidejű felügyeletét is meg tudják oldani. Mindemellett a következő évben, Graff bejelentése alapján, az Intel egy új szoftvert vezet be. A Server Continuity Suite lehetővé teszi az adminisztrátoroknak, hogy egy egységes felületről kezelhessék a szerverek hardver, RAID, virtualizációs, backup és rendszer-visszaállítási beállításait.

Bár mindez nagyon érdekes és hasznos, mi inkább arra lennénk kíváncsiak, hogy az Intel milyen hardverrel fogja szállítani a Xeon E5 processzor generációt, és hogy mikortól várható az első kiszállítás. Az alábbi lista azt a hét új alaplapot sorolja fel, amelyek a cég Patsburg C600-as lapkakészleteit fogja használni, és amelyek az Intel Romley szerver platformjának alapját fogják adni.

Ahogy az látható, az Intel számtalan kétfoglalatos Romley-EP alaplappal rendelkezik, melyek C600-as chipset-eken alapulnak. A két „feles méretű” alaplap – a Jefferson Pass és a Washington Pass kódnévre hallgatók a kép bal felső sarkában – az SC11 konferencia számos szervergyártójának gépénél előtérbe kerültek. Ezeket főleg a nagy számítási teljesítményű gépek piacára tervezték, illetve azokra a felhő jellegű infrastruktúrákra, ahol a számítási sűrűség a legfontosabb jellemző. Ugyanígy a Grizzly Pass memory node is, amelyet szintén az intenzív memória használathoz és virtualizációs munkafolyamatokhoz terveztek, az Intel közleménye szerint. A Grizzly Pass amiatt is érdekes, mert 16 és 24 DDR3 memória foglalattal is rendelhető lesz a két CPU foglalatos változat.

Alább látható, hogyan helyezi el az Intel a Romley-EP alaplapjait a piaci térben:
A Canoe Pass az egyik mainstream adatközpont alapla, nyolc memória foglalattal socket-enként. Azoknak az ügyfeleknek, akiknek nagyobb memóriaigényük van, ajánlott a Grizzly Pass alaplapot választani, amely akár 50%-al több memóriafoglalattal is rendelkezhet (processzorfoglalatonként akár 12db), bár a nagyobb hő kibocsátás miatt ezt fizikailag is nagyobb szerverekhez ajánlják. A Copper Pass és Iron Pass board-okat kifejezetten azokhoz a munkaigényekhez tervezték, ahol az I/O teljesítmény fontosabb a memória kapacitásnál. A Copper Pass kissé vékonyabb és kettővel kevesebb PCI-Express 3.0 csatlakozó található rajta, mint az Iron Pass-en. Végül pedig itt van a Crown Pass alaplap, amely egyfajta variánsa az Iron Pass-nek, és amit kétfoglalatos Xeon E5 munkaállomásokhoz terveztek.
Ami az ütemezést illeti, Graff homályosan beszélt arról, hogy mikor jelennek meg az első Xeon E5-ösök a piacon.

A fenti board-ok megérkezése Graff tájékoztatása szerint 2012 első felére esedékesek, ami szintén eléggé ködös információ – főleg, hogy az Intel a Xeon E5-ös processzorait és egy pár Romley alaplapját már szeptember óta szállítja az ügyfelekhez. Hivatalosan a cég csak annyit tett közzé, hogy várhatóan 2012 elején indulnak a Xeon E5-ök kiszállításai, és ez jelenleg a hozzáértők szerint a már majdnem tradicionális márciusi indulást jelentheti – ne felejtsük el, hogy a Xeon 5500 és 5600 kibocsátási dátumai is rendre 2009 március és 2010 március voltak.

Az Intel 2012-ben egyre több egy- és négyfoglalatos alaplappal áll majd elő, és ezek vélhetően az Ivy Bridge, a jelenlegi Xeon E3-as, és a szintén a következő évben megjelenő Sandy Bridge-EX Xeon E5 processzoroknak fognak hátteret biztosítani.

Az egészet akarom, egyben!
Ha azt szeretné, hogy az Intel szállítsa a teljes szervert, vagy munkaállomást, hamarosan ez is egy opció lesz. Itt van rögtön három új platform, aminek a cég a kiszállítását tervezi.

A Bobcat Peak Server System H2000 box olyan, mint egy 2U méretű boksz, amely négy, feles szélességű Xeon E5-2600 Jefferson Pass vagy Washington Pass alaplapot támogat, míg a Server System R2000 szintén egy 2U magas rack szerver, amelyet kifejezetten a nagyobb méretű Grizzly Pass memória board-ra terveztek. A Union Peak alapzat pedig a kétfoglalatos szerverekhez vagy munkaállomásokhoz használható.

A probléma azzal, hogy az Intel szállítja a processzorokat, a chipset-eket, és az alaplapokat, mint komplett egységeket az, hogy a kereskedők és ügyfeleik visszatértek az egyetlen beszállító stratégiához a rendszereik fontosabb összetevőit illetően. Ha az Intel elrontja az egyik lapkakészletét, az feltartóztathatja a processzor és alaplap megjelenéseket, ahogy azt a Sandy Bridge-DT Xeon E3 esetében is láthattuk az év elején, amikor a C200-as chipset SAS vezérlőjével problémák adódtak, és az egészet újra kellett tervezni.

Ez problémát jelent az ügyfelek számára. Bár az tisztán látszik, hogy az Intel mindent megtesz, hogy nagyobb szeletet tudhasson magáénak a tortából, és ennek érdekében be szeretnék bizonyítani az ügyfeleik számára, hogy előnyösebb, ha nem csak a processzorait és lapkakészleteit veszik meg, hanem az alaplapjaikat is. És amíg valaki a piacon nem kezd el chipset-eket gyártani az Intel és AMD x86 szerver chip-ekhez – az Nvidia és a Broadcom kilépett erről a piacról – biztosak lehetünk benne, hogy egyre több és több szervergyártó fogja adoptálni az Intel board-jait. A www.szerver.hu áttért az Intel alaplapokra, és melléjük a legfejlettebb Xeon E5-2600-as termékvonalat választotta.

A Elérkezett az Intel Xeon E5-2600 szerverek támadása bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A hálózati csatlakozást alapvetően 4 darab független gigabites Ethernet csatoló biztosítja, opcionálisan egy ötödik rendelhető dedikált távmenedzsment feladatok számára (RMM4, azaz Remote Management module 4). Az Intel TXT technológia is támogatott a TPM installálást követően.

Intel S2660GZ / R2000GZ

Az Intel S2600GZ alaplap különböző 1U és 2U magas rack rendszerben rendelhető. A 2U magas R2000GZ szerver rendszer pl. kiemelkedően rugalmas tárolási konfigurációt tesz lehetővé, akár 24 darab 2.5″-os vagy 12 darab 3.5″-os Hot-Swap diszk vagy SDD szerelhető bele.

Integrált tápmenedzsment gondoskodik a redundáns, 750W-os 80plus Platinum hatékonyságú tápegységek megbízható működéséről, valamint az opcionális redundáns hűtési rendszerekről. 3 év garanciával érkeznek ezek a rack szerverek, melyet helyszíni- és/vagy öt év garanciakiterjesztéssel is rendelhetők a www.szerver.hu-n.

A Intel S2600GZ alaplap és R2000GZ rack szerver bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Ez a kibővített termékkínálat sokszínű felállást kínál a kiszolgáló alaplapok és szerverek rendszerében, kielégítő megoldásokkal szolgál szinte minden vásárlói igény kielégítésére. A kis- és középvállalkozások számára lehetővé teszi az expanziót a legösszetettebb, számításigényes feladatok irányába. Ezek az új termékek lehetővé teszik a fogyasztói kereslet egyre differenciáltabb kiszolgálását.

Itt egy áttekintés az új E5-2600 Xeon duplaprocesszoros hardverekről kódnevekkel együtt 2012-re:

• Jefferson Pass: A félszélességű, nagy teljesítményű alaplap HPC és nagy sűrűségű környezetekhez.
• Washington Pass: A sűrűség- és teljesítmény optimalizált, szintén félszélességű alaplap hatalmas memória igényekre.
• Copper Pass: A teljes szélességű prémium Intel S2600CO lap maximális I/0 igényekre és top bővíthetőségre.
• Canoe Pass: Mainstream teljes szélességű szerver alaplap széleskörű számítástechnikai feladatokra: Intel S2600CP.
• Iron Pass: Az Intel S2600IP4 teljes szélességű high-end lap célja, hogy támogassa a maximális I/O igényeket dupla E5-2600 processzoros 2U rack, vagy torony szerver környezetben.
• Grizzly Pass: (24, vagy 16DIMM verzió) A prémium rack szerver alaplap támogatja a masszív I/O-t kiemelkedő memória kapacitás mellett.
• Intel Server System H2000 Család: Rugalmas, nagy sűrűségű szerver nagy teljesítményű számítástechnikai feladatokhoz.
• Crown Pass: Az Intel S2600CR egy szakértő munkaállomás-lap amely támogatja a jövő leggyorsabb CPU és I/O technológiáit.
• Bobcat Peak: Modulárisan bővíthető nagy sűrűségű rack szerverház nagy teljesítményű számítástechnikai feladatokra.
• Union Peak: Új megjelenésű torony szerverház egy jól konfigurálható 4U form factor formátumban.
• Bighorn Peak: A rugalmasan konfigurálható, nagy sűrűségű rack ház a vállalati rendszerekhez.

A Intel Xeon E5 szerver család (kódnév: Sandy Bridge-EP) bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A legfontosabb jellemzők a kétutas Nehalem-EP platform, amely két darab Intel 5500-as vagy 5600-as, akár hatmagos Xeon processzort fogad. Processzoronként 4 memória DIMM fogalalt áll rendelkezésre, tehát egyprocesszoros kiépítés esetén 32GB, duplaprocesszoros konfiguráció esetén 64GB DDR3-as ECC RAM installálható maximum az alaplapra.

Az 1U magas rack szerver esetében különleges, hogy 4 darab 3.5″-os SATA vagy SAS Hot-Swap keretbe épített merevlemeznek alakítottak ki helyet. 2TB-os enterprise merevlemezek alkalmazásával akár 8TB-ig bővíthető a kapacitás, de mondjuk raid10 hibatűrő köteg alkalmazása mellett is 4TB lehet a hasznos tárhely. Természetesen SSD-k is építhetők a Hot-Swap keretekbe ha extrém I/O teljesítményre van szükség.

Van hely egy fekvő low-profile (félmagas) PCIexpress x8 kártyának is, így igazán könnyű egy hardveres RAID vezérlővel növelni az I/O biztonságot és teljesítményt.

Mind az Intel SR1690, mind az Intel SR1695 választható a www.szerver.hu konfigurátorában, így könnyen megrendelhetők, általában 1-2 héten belül leszállításra kerülnek.

A Új Intel SR1695WB rack szerver tápegység-redundanciával bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Az Intel és a Micron vegyesvállalata, az IM Flash Technologies még februárban jelentették be, hogy megkezdték a világ első 25 nanométeres NAND flash memóriachipjeinek próbagyártását. Az MLC szervezésű, 64 gigabites, vagyis 8 gigabájtos nettó kapacitású lapkák felülete mindössze 167 négyzetmilliméter, azaz ugyanakkora mint az IM Flash korábbi 32 gigabites chipje, vagyis az előállítási költsége is ugyanaz, vagyis a bitköltség felére zuhant.

2011-ben megjelenő vállalati SSD-ihez az Intel már az IM Flash vegyesvállalat által kifejlesztett eMLC NAND flash chipeket használja, állítja belsős értesülésekre hivatkozva az xbit-labs (és további oldalak). Az eMLC (enterprise MLC) lapkák egy cellában több bitet tárolnak, vagyis bitköltségük alacsonyabb az SLC-nél, tartósságuk jóval nagyobb az MLC chipeknél, sokkal több írási ciklust kibírnak, bár hogy pontosan mennyit, azt az IM Flash egyelőre nem hozta nyilvánosságra. Az Intel által jelenleg használt 34 nanométeres eMLC 30 ezer ciklusra van specifikálva, ami nagyjából hatszorosa a „sima” MLC chipek tartósságának.

Amint az ismert, a flash memóriachipek csak korlátozott számú írási ciklust bírnak ki, ezt követően csak olvashatóvá válnak. Az SSD-k gyártói a kontrollerben implementált firmware-ben igyekeznek olyan eljárásokat bevezni, amelyek révén kiegyenlíthető ez a fáradás, például azáltal, hogy az új adatokat a legrégebben felszabadult helyre írja az SSD. Ezzel a módszerrel nagyjából egyenlően osztható el a terhelés a cellákon, emellett a gyártók a névlegesnél nagyobb kapacitású meghajtókat adnak ki, az extra kapacitást pedig az „elfáradt” terület pótlására használják. Nagyvállalati SSD-k esetén a tényleges kapacitás akár kétszerese is lehet a névlegesnek.

A jelenleg kapható, 34 nanométeres chipekre épülő X25-E SLC cellái 300 ezer írási ciklust bírnak,amely már alkalmassá teszi őket olyan, nagy terhelést jelentő területeken való bevetésre mint például egy nagyvállalat központi naplózása vagy OLTP rendszer alatti írási cache, ahol lényegében folyamatos, napi 24 órás írási terhelésnek vannak kitéve. Az MLC típusú chipekre átállás eredménye, hogy az X25-E vonal jelentősen bővül kapacitás terén, a csúcsváltozat 400 gigabájtos lesz, emellett 200 és 100 gigabájtos kivitelben lesz még elérhető a Lyndonville. Jelenleg 32 és 64 gigabájtos vállalati SSD-i vannak az Intelnek.

A fogyasztói piacra szánt X25-M sorozat az év végén újul meg, szintén a 25 nanométeres csíkszélességű chipekre alapozva. Az Intel tervei szerint még 2010-ben piacra kerül a 80 és 160 gigabájtos változat, illetve egy 300 és 600 gigabájtos kivitel is. Érkezni fog egy kimondottan a legkisebb notebookokba és hordozható eszközökbe szánt, 1,8 hüvelykes verzió is 80 gigabájtos kapacitással, amelyet 2011-ben követ egy 160 és 300 gigabájtos verizó.

Forrás: hwsw.hu

A Intel SSD-k: kapacitásnövekedés bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A döntést kétségtelenül magyarázza, hogy az Intel totális fölényre tett szert a szerverpiacon, az AMD számára alig maradt néhány rés, ahol szakmai alapokon indokolható opteronos konfiguráció vásárlása – ilyenek lehetnek egyes HPC-kódok, amit jelez az SGI megjelenő támogatása is. A Fujitsu azt látja, mint más, vagyis hogy az Intel processzorai az alacsonyabb magszám ellenére tipikusan nagyobb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást produkálnak, és a terméktervek alapján ez a jövőben is így marad. Ez különösen azért lehet aggasztó az AMD szerverpiaci ambíciói számára, mivel ezek a döntések úgy születtek meg, hogy az Intel és az AMD következő generációs chipjei már szilíciumon vannak – ez pedig azt jelzi, hogy az AMD Bulldozertől sem várható áttörés az Intellel szembeni fejlesztési versenyben.

Emiatt a Fujitsu úgy döntött, racionalizál. Az Intel-exkluzivitás lehetővé teszi, hogy szűkebb portfóliót kezeljen a cég, ami jelentősen leszorítja költségeit, beleértve a mérnöki erőforrásokat, gyártást, raktározást és támogatást is, ami jelentős megtakarítást jelent egy viszonylag alacsony volumenű értékesítésnél. Sokrétű döntés volt a Primergyk tisztán Intelre szűkítése, üzleti és pénzügyi is, ami arra utalhat, hogy így a cég kedvezőbb pozícióhoz jutott a chipgyártónál, így például a marketingtevékenységébe az Intelt jobban be tudja vonni, megosztva vele a költségeket.

Oracle, Fujitsu, ki a következő?

A Fujitsu ezzel a második a világ öt legnagyobb szervergyártója közül, amelyik deklaráltan megszünteti az AMD-s szerverek forgalmazását. Az Oracle-ről egy hónapja derült ki, hogy nem fog bemutatni új Opteron-gépeket, noha azok talán már piacra készen várakoztak. Az Oracle döntését az indokolja, hogy a cég lényegében kiszáll az önálló szerverbizniszből, és a Sun felvásárlásával megszerzett szervereket átfogó, integrált hardver-szoftver megoldások szállításához használja fel. Ennek a döntésnek meg is látszanak a következményei, az első negyedéves piaci számok alapján Magyarországon az Oracle-Sun szerverértékesítési száma a tavalyi harmadára esett vissza.

Ezzel úgy tűnik, hogy a HP és a Dell maradt meg az AMD-nek, mint stratégiai partnerek. Az IBM háza tájáról bár egyelőre nem szivárgott ki olyan információ, amely az Intel melletti elkötelezettséget deklarálná, ugyanakkor a cég elmúlt években mutatott Xeon-orientált, a nagyobb értékű ügyletek felé értékesítése arra utal, nem fog új opteronos gépeket bemutatni a közeljövőben. Miközben a Nagy Kék százmillió dollárokat költött eX5 skálázódó rendszereinek kifejlesztésére az Intel Nehalem-EX chiphez, és azokat már piacra is dobta, mélyen hallgat a már hónapok óta elérhető új Opteronnal kapcsolatban.

Az öt legnagyobb szervergyártó tartja kezében az eladott szerverek nagyjából 75 százalékát, így egy-egy gyártó a piac jelentős szeletét jelenti. A Fujitsu az első negyedévben a piac 3,7 százalékát szerezte meg volumenre a világpiacon, a 12,7 százalékos IBM mögött. A HP és a Dell együtt az eladott gépek 55 százalékát produkálják, további mintegy 25 százalékot a kisebb szerverszállítók értékesítenek, így az AMD egyelőre tartja pozícióit a piac nagyobb részét elérő vállalatoknál. A Fujitsu lépése sokkal inkább lélektani jelentőségű, közvetlenül nem lesz kihatással az AMD forgalmára, azonban az Oracle lépésével együtt nem kecsegtet sok jóval az AMD szerverpiaci versenyképességével kapcsolatban, és arra utal, hogy az Intel fölénye stabilizálódhat – ez az aspektus mind az Oracle, mind a Fujitsu indoklásában megjelent.

Forrás: hwsw.hu

A A Fujitsu nem épít AMD-vel szervert bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

• Ház: Intel® SC5299DP (Pilot Point 4 DP) álló kivitel, 550W fix tápegység
• Alaplap: Intel® S5000VSASATAR 8DIMM
• Alaplap tulajdonságai: Chipset: Intel 5000V; Bővítőhelyek: 2x PCIExpress x4 (x8 csatlakozó); 1× PCI-X 64bit/133MHz; 1× PCI-X 64bit/100MHz; 1× PCI 32bit/33MHz; Memória: 8 DIMM slot, max. 16GB GB registered ECC DDR2 533/667 FBDIMM Csak párosával rakható bele memória! ATA: 1× ATA-100 connector; 6× SATA 3G connector, RAID 0,1,10 (opcionális szoftver kulccsal RAID 5 is!)
• Processzor: 2 db. Intel 5430A Quad-Core Xeon, 2,66GHz/12MB cache/1333 MHz FSB
• Memória: 8GB RAM Kingston 4x 2048MB 667MHz DDR2 ECC Fully Buffered CL5 DIMM Dual Rank, x8
• Optikai meghajtó: LG DVD ROM 40x, Secure Drive
• Merevlemez: 2 db. Western Digital RaidEdition3 500GB SATA2, 16MB cache, vadonatúj!
• Videó vezérlő: alaplapi ATI ES1000 SVGA, 16 MB
• Hálózati kártya: Dual Gb Ethernet (2× 10/100/1000 Mbps)

Meggondolandó, hogy kb. ugyanennyi pénzért egy vadonatúj de belépő szintű „gyengécske” szerver vásárolható, amely komolyabb feladatokra mint pl. kiemelkedően nagy látogatószámú webszerver, vagy adatbázis szerver nem igazán alkalmas. Összevetve ezzel a konfiggal, amin akár egy virtualizált környezetben 4-6 virtuális gép minden megerőltetés nélkül elroboghat.

A WD RaidEdition3 diszkek vadonatújak eredeti csomagolásban, a szerver átadásánál csomagoljuk ki és tesszük be őket a szerverbe. Így tehát az egyedüli „öregedő” hardver elemek pont nem használt állapotúak. Természetesen így a szerver megbízhatósága sem megkérdőjelezhető.

Szerk.:
A szerverek elkeltek, köszönjük az érdeklődéseket!

A Használt Intel duplaprocesszoros Xeon szerver eladó bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A teljesítmény melletti legfontosabb elvárás a biztonság és a megbízhatóság. A szerver.hu által épített szerverek a minőség zálogaként kizárólag Kingston DDR3-as ECC (registered) memóriamodulokat, Seagate vagy Western Digital Raid Edition SATA vagy SAS szervermerevlemezeket, hardveres Intel RAID vezérlőket és egyéb Intel szerverkártyákat (például hálózati vagy remote menedzsment) alkalmaznak. Ennek köszönhető a garanciális jellegű problémák meglepően alacsony száma és az emiatt vállalt 3 év helyszíni garancia az összes szerverre. A Real.Com–94 Intel Associate Partner 2006 óta, és hivatalosan elismert Intel Server Integratorként kiemelt Intel-támogatást élvez, gondoljunk csak az AWR (Advanced Warranty Replacement) programban a közvetlenül az Inteltől DHL-lel érkező szerveralkatrész-pótlásra.

A tapasztalatok szerint sok esetben rettentően sürgős egy-egy újabb szerver csatasorba állítása, vagy egy tönkrement darab pótlása. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha a legfontosabb alkatrészek a forgalmazónál raktárkészleten vannak, illetve szuperrövid a válaszidő az ajánlatkérések és megrendelések esetén. A másik kulcskérdés a valós vevői igény, a konfiguráció kérdése. Ma már alapkövetelmény a szerverek testre szabhatósága. Mindezek egységet alkotnak a szerver.hu-n testre szabott konfiguráció-n: az esetek többségében akár 1–3 munkanapon belül rendelkezésre áll – minden esetben BIOS- és BMC-frissített és tesztelt állapotban, installálásra készen.

A Intel szerverek az Intel Premier Partnertől bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Természetesen az Intel maga is folytat új szerverfejlesztéseket. A legújabbak a „mikro szerverek”, amelyek nem lesznek nagyobbak, mint egy normál PC-s videokártya, de egy szerver tudását rejtik magukban. Ezek a „mikro szerverek” memóriával és Nehalem processzorral rengeteg számítási teljesítményt tömörítenek kis helyen.

Az EMC Atmos egy olyan hardver és szoftver platform, amelyet széles körben használtak és terjesztettek a különböző adattároló központokon keresztül. 2009 elején az EMC bejelentette az Atmos cloud verzióját és ezzel együtt az első vásárlót is, amely az AT & T Synaptic annyit-fizess-amennyit-használsz hoszting szolgáltatása.

A legnagyobb lépés a továbbfejlesztett energiagazdálkodás lesz, mégpedig a Nehalem generációs Xeon szerverekkel történő energia-hatékony együttműködésben. Egyéb intelligens energiagazdálkodási megoldás a diszkek kikapcsolása, mikor azok használaton kívül vannak. Az átfogó stratégia lényege, hogy csökkentse a petabájt méretű adattároló rendszerek üzemeltetési költségeit.

Ez is egy szoftveres megoldás lesz. Az Intel Node Manager eszköz együttműködve a Nehalem chippekkel, csökkenti az energiafogyasztást a tétlen periódusok alatt. A Data Center Manager szoftver ezen felül felügyeli a teljes szerverpark által elszívott energiát.

A frissített Atmos szerverek megjelenése valamikor 2010 folyamán várhatók.

Kisebb léptékű fejlesztések
Az Intel 2009 októberében az Intel Fejlesztői Fórumon bemutatta a „mikro-szerverek” prototípusát.
Az Intel referenciaként készítette ezt a prototípust, hogy a szervergyártók lássák, hogy milyen terméket tudnak gyártani az Intel chipekkel. Jason Waxman az Intel egyik vezetője hangsúlyozta, hogy nem kívánnak versenyezni a nagy szerver szállítókkal és ez csak egy prototípus volt és az is marad.

A rendszer egy 5U magas rack szerver, amely 16 db GPU kártya méretű szerver kártyát tartalmaz. Mindegyik kártya egy Xeon L3426-os processzorral van szerelve, amelyeknek a fogyasztása 45 watt. Azt tervezik, hogy a 2010-es fejlesztések során ezeket lecserélik 30 watt fogyasztásúakra. Az Intel tervei szerint közzétenné a „mikro szerver” nyílt specifikációját és reméli, hogy azt az SSI (Server System Infrastructure) szervezeten keresztül teheti meg 2010 során.

Az Intel bejelentette a Cloud Builder Programot is, amelyben együtt fog dolgozni nyolc szoftver fejlesztő partnerrel – Citrix Systems, VMware, Parallels, Microsoft, Red Hat, Canonical, Univa UD és a Xen konzorcium – hogy teszteljék különböző virtualizációs szoftverek terhelését az adatközpontokon keresztül.
A program részeként ezek a nagy szoftver fejlesztők tesztelik a saját szoftvereiket a szervereken, azzal a nem titkolt céllal, hogy megtalálják a megfelelő konfigurációkat, amelyeket azután az ügyfelek saját adatközpontjaikban alkalmazni tudnak.

Forrás: serverwatch.com

A Intel és EMC együttműködés Cloud Storage fejlesztésben bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A tervezők a Nehalem-EX processzorba beépítették a RAS (reliability, availability and serviceability = megbizhatóság, rendelkezésre állás és szervizelhetőség) jellemzőket és más tulajdonságokat, amelyeket eddig csak az Itanium család tagjaiban lehetett megtalálni. Ilyen például a Machine Check Architecture (MCA) Recovery. Mindezek együtt a teljesítmény magasabb szintjével lehetővé teszik az áttérést a drágább RISC alapú rendszerekről az olcsóbb Intel alapúakra.

Az új processzor ideális a szerver konszolidációhoz, a virzualizált alkalmazásokhoz, a sok adat feldolgozását igénylő vállalati alkalmazásokhoz és a műszaki alkalmazásokhoz. A Nehalem-EX 9-szer nagyobb memóriasávszélességet kínál mint az előző generációs Xeon 7400 platform.és kétszer nagyobb memóriár támogat (16 memória csatlakozó/processzor) és négy, nagy sávszélességű QPI (QuickPath Interconnect) csatornát tartalmaz. A Nehalem-EX architektúrája további külső komponens nélkül széles tartományban teszi lehetővé a rendszerek méretezhetőségét: két processzoraljzattól (2 processzor, 32 szál) nyolc processzoraljzatig (128 szál). A szervergyártók közül többen fejlesztenek az új processzorhoz lapkakészleteket, amelyek akár 256 processzoraljzatig (2048 mag, 4096 szál), sőt azon felül teszik lehetővé a számítógépek méretezését.

A Nehalem-EX lapka 45 nm-es magas-k fémkapu technológiával készül és 2,3 milliárd tranzisztort tartalmaz. A processzorba az Intel Turbo Boost Technológiát is beépítette, amely a magok sebességét, illetve hőtermelését szabályozza a terhelés függvényében.

Az Intel bejelentette, hogy 2010 első felében bevezeti a Nehalem-EX processzor új, HPC (High-Performance Computing = nagy teljesítményű számítógép) optimakizált változatát. A hatmagos lapka magasabb órajellel fut, mint a Nehalem EX 8-magos változata és jobban alkalmazkodik a változó munkaterhelésekhez. A felhasználók (tudósok, mérnökök stb.) megkapják majd a nagyobb memóriasávszélesség és kapacitás előnyeit. Az új processzor hjasználatával olyan szuperszámítógépek építhetők, amelyek 256 ilyen lapkát foglalnak magukba. Egy szuperszámítógép fürt sok ilyen gépet tartalmazhat.

Forrás: hirek.prim.hu

A Intel bejelentések az SC09 szuperszámítógép-konferencián bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.