Az E-2300-as sorozatba tartozó CPU-kból összesen 10 különféle modellt jelentett be az Intel. Ezek között elsősorban most is a magszám (nyolc, hat, négy), az órajel, a TDP, az integrált grafika megléte, illetve természetesen az árcédula jelenti a legfőbb különbségeket. Bár a processzorok LGA1200-as tokozása egyezik a 11000-es asztali Core szériáéval, az E-2300-as Xeonok használatához speciális, C250 chipsettel szerelt alaplapra lesz szükség, amelyekkel viszont elérhető a PCIe 4.0 támogatás.

A tíz darab processzor között három-három darab nyolc- és hatmagos, illetve négy darab négymagos található. A Hyper-Threadingnek hála a nyolcmagosak tizenhat, a hatmagosak tizenkét, a négymagosak pedig két modell kivételével nyolc szálon képesek műveleteket végrehajtani. Az egyes processzorok alapórajele 2,8 és 3,7 GHz között mozog, a turbózott érték pedig 4,5-től 5,1 GHz között változik. A TDP érték a csúcsmodell, illetve a legerősebb hatmagos termék esetében 95 watt, lejjebb csúszva pedig 80, illetve 65 wattra csökken a keret. A Gen12-es Xe-LP integrált grafikát a „G” jelölésű modellekkel kaphatja meg a vásárló, amely a kínálat hatvan százalékát fedi le.

A legolcsóbb modell az előző szériákkal ellentétben 193 dollár helyett már 182 dollárért elérhető, amelyre az Intel fel is hívja a figyelmet. Ennyiért cserébe egy négymagos és négyszálas, integrált GPU-t nélkülöző modell kapható. A széria csúcsáért ez imént említett összeg közel háromszorosát, nettó 539 dollárt kell kifizetni. Ez, a E-2388G típusjelzésű Xeon ugyanakkor már nyolc magot és tizenhat szálat kínál viszonylag magas, 3,2/5,1 gigahertzes órajelek mellett. Az új modellek kivétel nélkül támogatják az akár 32 gigabájtos puffer nélküli DDR4-3200 modulokat, ECC vagy ECC nélküli konfigurációban – összesen legfeljebb 128 gigabájtos összkapacitásig.

Alaplapok tekintetében az előző két generációhoz hasonlóan megköti a felhasználók kezét az Intel, hisz az új Xeon lapkák is csak egy speciális, C250 típusjelölésű lapkakészlet mellett működnek. Ezzel a chipgyártó az átfedéseket igyekszik kiiktatni a vállalati és a magáncélra szánt eszközök piaca között, ugyanakkor egyes gyártók a munkaállomásokba szánt alaplapok valószínűleg most is konzumer köntösben kerülnek majd piacra.

Intel Xeon E-2300 processzorral szerelt szerver.

A hwsw.hu cikke nyomán.

A Rendelhetők az Intel E-2300 „Rocket Lake” Xeonok bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Akciós Fujitsu PRIMERGY Tx1310 M3 – raktárról, akár 1-2 munkanapon belül szállítjuk!

Intel Xeon E3-1225v6, 8GB ECC RAM, 2x 1,0TB HDD – 255.500 Ft +ÁFA

Fujitsu PRIMERGY Tx1310M3 Xeon E3-1225v6 szerver műszaki adatai

A Fujitsu PRIMERGY Tx1310 M3 Xeon E3-1225v6 torony szerver akció bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Néhány árnyaltnyi különbséget leszámítva a számozási rendszerből, a Sandy Bridge-től Broadwell-ig az elnevezési rendszer stabil volt. A processzor számok és a generáció jelölése (v2–v6) ténylegesen jellemezték, milyen fajta rendszerrel van dolgunk: minden, ami E3-1-gyel kezdődött egyprocesszoros, ha E5-2-vel kezdődött, az duplaprocesszoros volt, az E5-4/E7-4-gyel kezdődők négyes foglalatúak és a E7-8-al indulók, pedig nyolcas foglalatúak, amelyeknek minden szegmensét be lehetett állítani alacsony magszámtól, nagy magszámig. Az új számozási rendszerben a Platinum a nyolc foglalatos, a Gold a négyes foglalatú (két változatba szedve, a QPI linktől függően) és a Silver a Bronze-zal együtt csak két foglalatot számláló, alacsony magszámú. A régi rendszerben, ha csak egy két foglalatú szerverre volt szükség, de magas mag számmal (vagy sok memóriával) a rendszernek csak egy olyan processzorra volt szüksége, amely két foglalat működtetéséhez alkalmas volt. Ma a rendszernek mindenképpen tartalmaznia kell legalább egy Platinumot, ha 28 magra van szükség, még egy duplaprocesszoros konfigurációban is.

Mikor az Intel a Skylake-nél bevezette a Xeon-SP és Xeon-W elnevezéseket, akkor az Enterprise processzorai majdnem 2 generációval voltak lemaradva az inkább felhasználóbarát E3-1200 processzorainál. Miközben megjelent a Xeon-SP elnevezés, ami még mindig csak a v5-ös szériát képviselte, az Intel már a piacon tudta az E3-1200 v6 családot, mobil- és foglalatos verzióban is. Szükségtelen mondani, a régi számozás a rendszerben most már ki van lőve és emiatt nevezik át ezeket a processzorokat Xeon-E-re. Pontosabban ezek lesznek a Xeon E21xx szériák, megegyezve a Xeon W-21xx szériákkal számokban, de teljesen megkülönbözve a mikro architektúrákkal alatta.

A következő év első felében tehát az Intel piacra dobja ezeket a processzorokat. Az OEM rendszerépítőknek természetesen újra kell tervezniük az ECC támogatással rendelkező belépő szintű Xeon szervereiket, illetve meg kell tanítaniuk a vásárlóiknak az új elnevezési rendszert, hogy a vásárlók tudják, milyen processzorokról is van szó. Ezeknek a termék infóknak a legnagyobb része egyelőre a mobil processzorokra vonatkozik, habár a brand-szerver építők már bebizonyították nekünk, hogy ez hamarosan a foglalatos szerverekre is vonatkozni fog.

A publikus listában a múlt heti új Intel processzorok az alábbi mobil alkatrész számok alatt jelentek meg: Xeon E-2176M és Xeon E-2186M. Az M a mobil családot jelzi és ezek az alkatrészeknek megadták a leírását, ami azt mutatja, hogy lecserélik a hasonló Xeon E3-1500M v6 részeket, amelyek úgy voltak megépítve, mint 45W Skylake-H.

A Az Intel az E3-1200 v7 processzorcsaládot Xeon Entry-vé (Xeon E) kereszteli bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Szokás szerint csendben érkezett meg az új, egyprocesszoros kiszolgálókba és munkaállomásokba szánt Xeon processzorcsalád. A frissített 14 nanométeres gyártási eljárással (14NM+) készített, LGA1151 tokozású Kaby Lake chipeket E3-1200 v6 típusjelzés alatt dobta piacra az Intel, összesen nyolc kivitelben. Ezek kivétel nélkül négymagos modellek, három típus pedig integrált GPU-t is kínál.

A processzorok alapórajele 3 és 3,9 gigahertz között mozog, a turbózott érték pedig 3,5-től 4,2 gigahertzig terjed. A lapkák többnyire 8 szálat kezelnek, a két legolcsóbb modell kivétel, amelyek a Hyper-Threading letiltása miatt csak 4-gyel birkóznak meg. A TDP érték öt esetben 72 watt, az integrált grafikát kínáló modellek esetében pedig 73 watt a fogyasztási keret. A HD P630 típusjelzésű GPU és a Core márkanév alatt piacra kerülő processzorok HD Graphics 630 grafikus egységének képességei egyeznek, különbség tehát csak az elnevezésben van.

A legolcsóbb processzor most is 193 dollárba kerül majd, ez 4 szálat támogat, órajele 3,0/3,5 gigahertz, grafikus egység nem jár mellé, TDP-je pedig 72 wattos. A széria csúcsáért a fenti összeg több mint háromszorosát, 612 dollárt kell kicsengetni: a grafika itt is lemaradt, a csúcs-Xeon ugyanakkor már 8 szálat kezel, 3,9/4,2 gigahertzes órajelekkel, változatlanul 72 watt mellett. Az új modellek természetesen mind támogatják az akár 16 gigabájtos puffer nélküli DDR4-2400 modulokat, ECC vagy ECC nélküli konfigurációban – összesen legfeljebb 64 gigabájtig.

E3-1200 v6 vs. E3-1200 v5 (forrás: AnandTech)

Az Intel az előző generációhoz hasonlóan megköti a felhasználók kezét alaplapok tekintetében, az új Xeon lapkák is csak szerveres chipsetekkel használhatók. Ezzel a vállalat az átfedéseket igyekszik megszüntetni a vállalati és a magáncélra szánt eszközök piaca között, ugyanakkor egyes gyártók a munkaállomásokba szánt alaplapokat konzumer köntösben dobják piacra (pl. Gigabyte X170-Extreme ECC). Az új processzorokhoz az előző generációhoz készített C232, illetve C236 chipsetes alaplapokra, illetve egy megfelelő BIOS frissítésre van szükség, ami tartalmazza az új processzorok támogatását.

Érdekesség, hogy a E3-1200 v6 processzorokkal szerelt rendszerek is támogatják az Optane SSD-ket, tehát a korábbi lapkakészletekkel is működhet a gyorsítótárazás, a támogatás csupán szoftver, pontosabban BIOS frissítés kérdése. Az Intel szerint ugyanakkor csak bizonyos OEM konfigurációkba kerül Optane, bár ez nem túl nagy érvágás, hisz az első modellek létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető.

A Fujitsu és a Lenovo már felkészült

A processzorok bejelentésével párhuzamosan megérkeztek az első azokra épülő konfigurációk is. A Fujitsu első körben három Primergy toronyszervert (TX1310 M3, TX1320, TX1330 M3), valamint egy rackszervert (RX1330 M3) jelentett be az egyutas rendszerekhez illeszkedő Xeon E3-1200 v6 processzorokra építve. Ezek közül talán az ultrakompakt TX1320 M3 a legérdekesebb, a mindössze 13,3 liter űrtartalmú rendszer a piacon elérhető legkisebb toronyszerverek egyike. Jellemzői közül említést érdemel az akár nyolc 2,5 hüvelykes meghajtó, a RAID-vezérlő, a 4 PCIe-bővítőhely, valamint a TPM 2.0 képesség. A szerver megbízhatóságát redundáns tápegység fokozza.

A Lenovo első körös megoldásai a munkaállomások piacát célozzák. A ThinkStation P320 kiépítéstől függően (12 literes SFF vagy 25 literes torony) akár két darab NVIDIA Quadro P1000 vagy P4000 grafikus kártyát is tartalmazhat, a legfeljebb két darab PCIe csatolós M.2 SSD mellé pedig 2,5 és 3, 5 hüvelykes meghajtókat (SSD vagy HDD) is lehet kérni. A konfigurációhoz Thunderbolt 3, USB 3.1, FireWire vagy eSATA port is kérhető, a forgalmazás április végén kezdődik.

Forrás: hwsw.hu

A Intel E3-1200 v6 Xeon processzor – Kaby Lake bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Összességében, az Intel 3 új, alacsony energiafelhasználású, Atom márkanévvel fémjelzett SoC-t mutatott be kifejezetten adatközpontok számára, melyek mind 2013-ban fognak piacra kerülni. Ezeken kívül a Xeon E3, E5 és E7-es termékcsalád frissítéséről is szó esett a fórumon. Az Atom processzorcsalád új SoC-kkal bővül, melyek a Briarwood, Avoton, és Rangeley kódnév alatt futnak, míg a sokkal erőteljesebb Xeon-ok a Haswell, Ivy Bridge EP, és Ivy Bridge EX alapú modellekkel erősödnek majd.

Az Atom processzorcsalád keretei közt a cég bejelentette az új, S12x9 terméksorozatát, melyek kifejezetten tároló alkalmazásokhoz lettek kifejlesztve. Míg a tavalyi S1200-as széria 8 sávos integrált PCI Express kapcsolatot tett lehetővé, a most bejelentett S12x9 40 csatornás PCIe 2.0 kapcsolatot és továbbfejlesztett hardveres RAID támogatást kínál.
Az év vége felé fog debütálni az a mikroszervereket megcélzó, Avoton kódnevű SoC, melyet az Atom brand égisze alatt fejlesztettek ki. Az Avoton az Intel igazi második generációs, 64-bites Atom processzora lesz a Silvermont mikro architektúrára alapozva. Szintén a 22nm technológiával fogják gyártani és integrált Ethernet vezérlőt is kapunk mellé. Az Intel tájékoztatása szerint az első minta Avotonok már megérkeztek a vevőkhöz, az első rendszerek beüzemelése pedig 2013 második felében várhatóak.

Körülbelül azonos időben jelenik meg az Avoton mellett a Rangeley. Csakúgy, mint az Avoton, a Rangeley alapú Atom processzorok is az Intel 22nm technológiájával épülnek majd, de ezek a hálózati és kommunikációs infrastruktúra piacot célozzák meg. A Rangeley-k elsősorban a belépő és középszintű routerek, switchek és biztonsági berendezésekhez készülnek. A cég nem sokat közölt a Rangeley és az Avoton közti különbségről, de valószínűleg az energiafelhasználásban kell keresni a választ.

2013 közepén várható a Xeon E3 processzorok új sorozata, mely a legújabb Haswell mikro architektúrával épül. A következő generációs CPU magokon túl az új Xeon E3 beveti a Haswell fokozott grafikus teljesítményét, mellyel megnöveli a multimédia típusú workload-ok, mint például a HD videók kódolásának sebességét. Természetesen az új, Haswell alapokon nyugvó Xeon E3 processzorok jobb teljesítmény per watt tulajdonsággal rendelkeznek a meglévő Sandy- és Ivy Bridge dizájnoknál, köszönhetően az egyéb felépítésbeli fejlesztéseknek. Ahogyan azt már többször említettük, a Haswell típusú processzorok 22nm technológiával épülnek, az Intel az új Xeon E3 processzorait pedig 13 watt-os TDP-vel (Thermal Design Power) fogja kínálni, ami körülbelül 25%-kal alacsonyabb az előző generáció értékeinél. A jelenlegi Xeon E3 garnitúra 17 watt-os TDP-vel rendelkezik.

Szintén ebben az évben kerülnek piacra az új Intel Xeon E5 processzorok, melyek az Ivy Bridge EP architektúrára épülnek. Bár a harmadik negyedéves megjelenési időponton kívül nem sokat árult el a cég az új E5-ösökről, annyi azért kiderült, hogy 22nm technológiával gyártják majd őket, valamint nagyobb teljesítmény per watt-ra lesznek képesek, mint a meglévő felépítések.

A Xeon E5-ösök mellett új, Ivy Bridge EX alapokra épülő Xeon E7-es processzorok is napvilágot látnak. A processzoronkénti 1.5TB (12TB rendszer szintű) memóriatámogatás mellett az Ivy Bridge EX alapokra épülő Xeon E7-es processzorok olyan új tudással vannak felvértezve, mint például a Run Sure, mely a stabilitást és a megbízhatóságot hivatott növelni, hogy a lehető legtöbb üzemidőt érhessük el.

Az újgenerációs Xeon E7 processzorok olyan kritikus workload-okhoz lettek kifejlesztve, melyek kimagasló teljesítményt és memória kapacitást igényelnek. A jelenlegi dizájnok által támogatott memória kapacitás háromszorosát tudják kezelni valamint az új Run Sure Resilient System and Memory Technologies hivatott biztosítani az adatintegritást és a hosszú időn át tartó, megbízható üzemeltetést.

A fórumon szó esett még az új szerver és rack szintű fejlesztésekről is, melyek a szerver sűrítettséget és a könnyebb upgrade-elés, javítás, valamint alkatrész csere lehetőségét célozzák meg. Az Intel jövőbeli Rack Scale architektúrái célja, hogy több helyet biztosítson a számítási és a tárolási műveleteket végző alkotóelemek fizikai szétválasztásához, hogy a hagyományos számítási elemek külön helyre kerülhessenek a könnyebb javítás és bővítés érdekében.

A cég azt szeretné elérni, hogy a rack-re, mint egyfajta keretre gondoljanak, megosztott hűtési és tápellátási rendszerekkel. Ha a felhasználó kizárólag a processzorokat vagy a tároló részegységeket szeretné fejleszteni, azt anélkül tehesse, hogy a rendszer többi elemén változtatnia kelljen. Ahhoz, hogy mindezt létrehozhassa, az Intel egy új, továbbfejlesztett szilícium fotonika eljáráson és hálózati technológián dolgozik, hogy gyorsabb számítási és hálózati szerkezeteket hozzon létre a nagyobb fokú modularitás érdekében. A fejlesztésekbe bevonják a végfelhasználókat, az OEM-eket és ISV-ket, hogy közösen dolgozzanak ki egy referencia architektúrát a jövőre nézve. Az első ilyen prototípus 2014-re várható.

A Új Intel Atom, Haswell és Ivy-Bridge EP Xeon processzorok bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A szerverek gyártói és vásárlói tehát elképesztően sok CPU-memória-I/O variációban állíthatnak össze Xeon szervereket. Aki pedig igazán körültekintően akarja elvégezni a házi feladatát, annak az AMD új Opteron 3200, 4200 és 6200 processzoraival is össze kell vetnie a Xeonokat.

Tehát a szervervásárlók általánosságban örülhetnek a nagyobb termékválasztéknak és a különböző funkciók szerint eltérő áraknak, még ha ez a korábbiaknál valamivel több előkészületet is igényel a részükről. A ma bejelentett „Sandy Bridge-EN” Xeon E5-2400 és „Sandy Bridge-EP” Xeon E5-4600 processzorokkal az Intel lényegében visszavett a kétutas és négyutas gépekbe szánt jelenlegi processzorainak funkcióiból és árából, hogy jobban be tudjon venni egyes piacokat — és egyúttal tartósan kizökkentse jelenlegi helyzetéből az AMD-t, amely megpróbálta a két-, illetve négyutas rendszerekbe szánt Intel Xeon E5-2600 és E7-4800 processzorok olcsóbb és nagyobb teljesítményű alternatíváiként pozícionálni az Opteron 4200 és 6200 chipeket.

„Úgy gondoljuk, a HPC-piac az E5-2400-at fogja előnyben részesíteni” – mondta az El Regnek a Xeon platform marketingizgatója, Dylan Larson. Larson szerint a sűrűbb, négyutas formátumú E5-4600 is tarolni fog a HPC-k piacán azok körében, akik izmosabb klasztercsomópontra vágynak. Mivel ezek a chipek és lapkakészletek olcsóbbak is, mint a jóval drágább Xeon E7 család (QuickPath Interconnect, memória és I/O sávszélesség, memória és I/O kapacitás, valamint a magok száma tekintetében), Larson valószínűbbnek tartja a négyutas szerverek piacának bővülését, mint azt, hogy az E7 tarolna a kétutas és négyutas arénában.

És bár az Intel nem mondja ki nyíltan, a Xeon termékvonal szélesítésére jótékony hatást gyakorolnak az OEM-vevők is, akik a tárolótömbök és hálózati berendezések összeállításához PowerPC vagy egyedi fejlesztésű alkatrészek helyett szívesebben használnak Xeon chipeket. Ezeknek a vevőknek teljesítmény, funkciók és ár tekintetében egyedi igényeik vannak, és ha az Intel 2015-ig szeretné megduplázni, azaz 20 milliárd dollárra növelni az adatközpontokkal és hálózatba kapcsolt rendszerekkel foglalkozó csoportjának bevételeit (márpedig ezt szeretné), akkor olyan termékeket is be kell vetnie, amelyek nemcsak az AMD számára jelentenek konkurenciát a szerverküzdőtéren, hanem olyan körökkel is versenyre kelnek, amelyeknek nem sok közük van a szerverekhez. Persze ehhez a szervereket adatokkal is meg kell tölteni, és össze kell kapcsolni a külvilággal.

A Az Intel Xeon E5 ostrom alá vette a piacot bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Intel S2600JF – Intel H2000 rack szerver

Általában 2U magas rack tepsiben érkezik a négy alaplap, az Intel H2000 rack rendszer alappilléreként. A négy független Hot-Plug node (S2600JF) külön-külön előlapi kontrol panelt kapott, kábelmentes tápellátás és PCI-express csatolás támogatja az üzem közbeni cserét. Az Intel H2312JFJR kód alatt rendelhető tepsi 12 darab 3.5″-os diszkkel szerelhető, míg testvére az Intel H2216JFJR 16 darab 2.5″-os diszkkel, vagy SSD-vel installálható. Mindkét konfiguráció 2x 1200W-os táppal érkezik.

Az alaplapok és a maximális TDP (135W) E5-2600-as Xeon processzorok hűtéséről önálló, dedikált ventillátorok gondoskodnak kizárva az egyes hűtők meghibásodásából adódó teljes szerverleállást. Két darab redundáns 1200W-os, vagy 1600W-os 80plus Platinum hatásfokú tápegység modullal rendelhető a szerver a diszkek száma és a szükséges kiegészítők, csatolók alapján. Az Intel szokásos 3 éves garanciája hivatalos Intel helyszíni garanciával és további két év kiterjesztett garanciával toldható meg igény esetén.

A Intel S2600JF alaplap és H2000 rack szerver bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Lisa Graff, az Intel Enterprise Platforms and Services Divíziójának (EPSD) ügyvezető igazgatója által az SC11 néven ismert Seattle-i szuperszámítógép konferencián előadott beszédből nem sok információt tudtunk meg a cég hosszú távú alaplap-stratégiájáról, viszont betekintést nyerhettünk az Intel platformokkal kapcsolatos rövid távú terveibe.

Az ESPD termékvonal – amit Graff ESPD 3.0-nak nevez – feljavítása 2012 első negyedévében, a Xeon E3-as Sandy Bridge szerver platformokkal kezdődik, melyeket egyprocesszoros és microserver rendszerekhez terveztek. Ezen kívül az Intel alkatrészektől egyre jobban függő szervergyártók arra kérték a céget, hogy mivel egyre több alaplapra, white box rendszerre, szoftverre és szolgáltatásra lesz igényük, ennek megfelelően bővítsék a terméktámogatási és a szolgáltatási palettájukat.

Az Intel ezért 2012 első felében 22 különböző terméket fog indítani a Sandy Bridge termékcsaládon belül. Alaplapok, és különálló rendszerek is ide fognak tartozni, így a vezérigazgató elmondása szerint háromszor annyi termékkel jelenek majd meg, mint az előző Xeon generáció. 2011 júniusában az Egyesült Államokban elindult az ESPD egy napon belüli probléma elhárítási szolgáltatás a Xeon 5600-as alaplapokra és rendszerekre, amelyet a jövőben a Xeon E5 alapú alaplapokra és rendszerekre is kiterjesztenek. Emellett júliusban az Intel megnövelte az alkatrészeire vállalt garanciális időszakot 2 évvel, így összesen 5 év garanciával számolhatnak az Intel alapú szerverek gyártói.

Szoftver oldalról pedig az Intel ESPD felturbózta a Multi-Server Manager nevű eszközét, valamint lehetővé tette, hogy a szervergyártók ezt a hardverhez kapcsolva értékesíthessék. Ezzel az adminisztrátorok akár 100 Xeon alapú szerver egyidejű felügyeletét is meg tudják oldani. Mindemellett a következő évben, Graff bejelentése alapján, az Intel egy új szoftvert vezet be. A Server Continuity Suite lehetővé teszi az adminisztrátoroknak, hogy egy egységes felületről kezelhessék a szerverek hardver, RAID, virtualizációs, backup és rendszer-visszaállítási beállításait.

Bár mindez nagyon érdekes és hasznos, mi inkább arra lennénk kíváncsiak, hogy az Intel milyen hardverrel fogja szállítani a Xeon E5 processzor generációt, és hogy mikortól várható az első kiszállítás. Az alábbi lista azt a hét új alaplapot sorolja fel, amelyek a cég Patsburg C600-as lapkakészleteit fogja használni, és amelyek az Intel Romley szerver platformjának alapját fogják adni.

Ahogy az látható, az Intel számtalan kétfoglalatos Romley-EP alaplappal rendelkezik, melyek C600-as chipset-eken alapulnak. A két „feles méretű” alaplap – a Jefferson Pass és a Washington Pass kódnévre hallgatók a kép bal felső sarkában – az SC11 konferencia számos szervergyártójának gépénél előtérbe kerültek. Ezeket főleg a nagy számítási teljesítményű gépek piacára tervezték, illetve azokra a felhő jellegű infrastruktúrákra, ahol a számítási sűrűség a legfontosabb jellemző. Ugyanígy a Grizzly Pass memory node is, amelyet szintén az intenzív memória használathoz és virtualizációs munkafolyamatokhoz terveztek, az Intel közleménye szerint. A Grizzly Pass amiatt is érdekes, mert 16 és 24 DDR3 memória foglalattal is rendelhető lesz a két CPU foglalatos változat.

Alább látható, hogyan helyezi el az Intel a Romley-EP alaplapjait a piaci térben:
A Canoe Pass az egyik mainstream adatközpont alapla, nyolc memória foglalattal socket-enként. Azoknak az ügyfeleknek, akiknek nagyobb memóriaigényük van, ajánlott a Grizzly Pass alaplapot választani, amely akár 50%-al több memóriafoglalattal is rendelkezhet (processzorfoglalatonként akár 12db), bár a nagyobb hő kibocsátás miatt ezt fizikailag is nagyobb szerverekhez ajánlják. A Copper Pass és Iron Pass board-okat kifejezetten azokhoz a munkaigényekhez tervezték, ahol az I/O teljesítmény fontosabb a memória kapacitásnál. A Copper Pass kissé vékonyabb és kettővel kevesebb PCI-Express 3.0 csatlakozó található rajta, mint az Iron Pass-en. Végül pedig itt van a Crown Pass alaplap, amely egyfajta variánsa az Iron Pass-nek, és amit kétfoglalatos Xeon E5 munkaállomásokhoz terveztek.
Ami az ütemezést illeti, Graff homályosan beszélt arról, hogy mikor jelennek meg az első Xeon E5-ösök a piacon.

A fenti board-ok megérkezése Graff tájékoztatása szerint 2012 első felére esedékesek, ami szintén eléggé ködös információ – főleg, hogy az Intel a Xeon E5-ös processzorait és egy pár Romley alaplapját már szeptember óta szállítja az ügyfelekhez. Hivatalosan a cég csak annyit tett közzé, hogy várhatóan 2012 elején indulnak a Xeon E5-ök kiszállításai, és ez jelenleg a hozzáértők szerint a már majdnem tradicionális márciusi indulást jelentheti – ne felejtsük el, hogy a Xeon 5500 és 5600 kibocsátási dátumai is rendre 2009 március és 2010 március voltak.

Az Intel 2012-ben egyre több egy- és négyfoglalatos alaplappal áll majd elő, és ezek vélhetően az Ivy Bridge, a jelenlegi Xeon E3-as, és a szintén a következő évben megjelenő Sandy Bridge-EX Xeon E5 processzoroknak fognak hátteret biztosítani.

Az egészet akarom, egyben!
Ha azt szeretné, hogy az Intel szállítsa a teljes szervert, vagy munkaállomást, hamarosan ez is egy opció lesz. Itt van rögtön három új platform, aminek a cég a kiszállítását tervezi.

A Bobcat Peak Server System H2000 box olyan, mint egy 2U méretű boksz, amely négy, feles szélességű Xeon E5-2600 Jefferson Pass vagy Washington Pass alaplapot támogat, míg a Server System R2000 szintén egy 2U magas rack szerver, amelyet kifejezetten a nagyobb méretű Grizzly Pass memória board-ra terveztek. A Union Peak alapzat pedig a kétfoglalatos szerverekhez vagy munkaállomásokhoz használható.

A probléma azzal, hogy az Intel szállítja a processzorokat, a chipset-eket, és az alaplapokat, mint komplett egységeket az, hogy a kereskedők és ügyfeleik visszatértek az egyetlen beszállító stratégiához a rendszereik fontosabb összetevőit illetően. Ha az Intel elrontja az egyik lapkakészletét, az feltartóztathatja a processzor és alaplap megjelenéseket, ahogy azt a Sandy Bridge-DT Xeon E3 esetében is láthattuk az év elején, amikor a C200-as chipset SAS vezérlőjével problémák adódtak, és az egészet újra kellett tervezni.

Ez problémát jelent az ügyfelek számára. Bár az tisztán látszik, hogy az Intel mindent megtesz, hogy nagyobb szeletet tudhasson magáénak a tortából, és ennek érdekében be szeretnék bizonyítani az ügyfeleik számára, hogy előnyösebb, ha nem csak a processzorait és lapkakészleteit veszik meg, hanem az alaplapjaikat is. És amíg valaki a piacon nem kezd el chipset-eket gyártani az Intel és AMD x86 szerver chip-ekhez – az Nvidia és a Broadcom kilépett erről a piacról – biztosak lehetünk benne, hogy egyre több és több szervergyártó fogja adoptálni az Intel board-jait. A www.szerver.hu áttért az Intel alaplapokra, és melléjük a legfejlettebb Xeon E5-2600-as termékvonalat választotta.

A Elérkezett az Intel Xeon E5-2600 szerverek támadása bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A hálózati csatlakozást alapvetően 4 darab független gigabites Ethernet csatoló biztosítja, opcionálisan egy ötödik rendelhető dedikált távmenedzsment feladatok számára (RMM4, azaz Remote Management module 4). Az Intel TXT technológia is támogatott a TPM installálást követően.

Intel S2660GZ / R2000GZ

Az Intel S2600GZ alaplap különböző 1U és 2U magas rack rendszerben rendelhető. A 2U magas R2000GZ szerver rendszer pl. kiemelkedően rugalmas tárolási konfigurációt tesz lehetővé, akár 24 darab 2.5″-os vagy 12 darab 3.5″-os Hot-Swap diszk vagy SDD szerelhető bele.

Integrált tápmenedzsment gondoskodik a redundáns, 750W-os 80plus Platinum hatékonyságú tápegységek megbízható működéséről, valamint az opcionális redundáns hűtési rendszerekről. 3 év garanciával érkeznek ezek a rack szerverek, melyet helyszíni- és/vagy öt év garanciakiterjesztéssel is rendelhetők a www.szerver.hu-n.

A Intel S2600GZ alaplap és R2000GZ rack szerver bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A szerver.hu egy új koncepciót mutat be: a standard szerver konfiguráció minden további nélkül elfér a legkisebb SilverStone mini-ITX szerverházban. Egy Intel E3-1200-as Xeon processzor és 4-8GB Kingston Unbuffered ECC memória Intel S1200KP szerver alaplapra szerelve, majd párosítva 2 darab OCZ vagy Intel SSD-vel tulajdonképpen már nem is átlagos, hanem biztosan átlag feletti teljesítményt nyújt. Mindez rendkívül alacsony fogyasztással és elképesztően csendes üzemmel párosul. A konfiguráció nem hasonlítható össze a jelenleg piacon lévő Atom processzoros microszerverekkel, azok általában csak NAS-, backup- és fájlszerver célra használatosak, esetleg memória bővítés után egy alap Home Server installálható rájuk, de semmiképpen sem egy teljes kiépítésű Windows Server 2008 Std. R2 vagy Enterprise mondjuk 25 felhasználó részére.

Az Intel S1200KP (Kenosha Pass) mini-ITX-es alaplap az első, amely Intel C206-os chipset köré épült. Két-két darab SATA-II (3Gbps) és SATA-III (6Gbps) porttal rendelkezik, ez utóbbi a ma kapható leggyorsabb SSD-ket is kiszolgálja, akár Intel ESRT (Intel® Embedded Storage RAID Technology) által támogatott RAID1 tömbben is. A C206-os chipset egyik legfőbb érdekessége, hogy támogatja az Intel E3-1225, 1235, 1245 és 1275 Xeon munkaállomás processzorokba beépített Intel® HD Graphics P3000 video vezérlőt is. Mindazonáltal rendelkezésre áll egy PCI Express x16 Gen 2.0 csatlakozó is, amennyiben egy felsőkategóriás videokártyára van szükség. Az alaplap 2 darab DIMM memória foglalattal rendelkezik, melyre jelenleg maximum 8GB RAM installálható, de várhatóan hamarosan megjelennek a 8GB-os UDIMM memóriamodulok is. Ezzel 16GB-ra növelhető a memória, amely már egy komolyabb virtualizációt is vígan kiszolgál. Az alaplap két darab gigabites hálózati porttal is rendelkezik, ami alapkövetelmény manapság a mai szerver alaplapok esetében.

Megbízható szerverházat kellett választani a konfigurációhoz, amelyet az Intel letesztelt és validált az S1200KP alaplappal. A választás a Silverstone SUGO SST-SG05B Mini-ITX-es házra esett, amely 300W-os 80 Plus Silver hatásfokú tápegységgel rendelkezik és tökéletesen megfelel erre a célra. Akár egy-egy darab 2.5″-os és 3.5″-os meghajtó építhető be a DVD írón kívül, akár természetesen két darab 2.5″-os SSD is. Ez utóbbira esett a választás a szerver.hu-n a standard konfiguráció esetében.

Az Intel Xeon Microszerver standard konfiguráció Intel E3-1220 processzorral, 4 GB RAM-mal, DVD íróval és 2 darab OCZ Vertex 2 120GB-os SSD-vel nettó 256.700 forintért megvásárolható a www.microszerver.hu portálon.

A Intel E3-1200 Xeon Microszerver bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

Ez a kibővített termékkínálat sokszínű felállást kínál a kiszolgáló alaplapok és szerverek rendszerében, kielégítő megoldásokkal szolgál szinte minden vásárlói igény kielégítésére. A kis- és középvállalkozások számára lehetővé teszi az expanziót a legösszetettebb, számításigényes feladatok irányába. Ezek az új termékek lehetővé teszik a fogyasztói kereslet egyre differenciáltabb kiszolgálását.

Itt egy áttekintés az új E5-2600 Xeon duplaprocesszoros hardverekről kódnevekkel együtt 2012-re:

• Jefferson Pass: A félszélességű, nagy teljesítményű alaplap HPC és nagy sűrűségű környezetekhez.
• Washington Pass: A sűrűség- és teljesítmény optimalizált, szintén félszélességű alaplap hatalmas memória igényekre.
• Copper Pass: A teljes szélességű prémium Intel S2600CO lap maximális I/0 igényekre és top bővíthetőségre.
• Canoe Pass: Mainstream teljes szélességű szerver alaplap széleskörű számítástechnikai feladatokra: Intel S2600CP.
• Iron Pass: Az Intel S2600IP4 teljes szélességű high-end lap célja, hogy támogassa a maximális I/O igényeket dupla E5-2600 processzoros 2U rack, vagy torony szerver környezetben.
• Grizzly Pass: (24, vagy 16DIMM verzió) A prémium rack szerver alaplap támogatja a masszív I/O-t kiemelkedő memória kapacitás mellett.
• Intel Server System H2000 Család: Rugalmas, nagy sűrűségű szerver nagy teljesítményű számítástechnikai feladatokhoz.
• Crown Pass: Az Intel S2600CR egy szakértő munkaállomás-lap amely támogatja a jövő leggyorsabb CPU és I/O technológiáit.
• Bobcat Peak: Modulárisan bővíthető nagy sűrűségű rack szerverház nagy teljesítményű számítástechnikai feladatokra.
• Union Peak: Új megjelenésű torony szerverház egy jól konfigurálható 4U form factor formátumban.
• Bighorn Peak: A rugalmasan konfigurálható, nagy sűrűségű rack ház a vállalati rendszerekhez.

A Intel Xeon E5 szerver család (kódnév: Sandy Bridge-EP) bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

• Az Intel SR1690WB egy nagy teljesítményű 1U magas rack rendszer, amely a Nehalem-EP kódnevű Intel Xeon 5500 és 5600 sorozatú processzorait használja. Az egység négy, üzem közbeni cserére képes (hot-swap) SAS/SATA meghajtó hellyel rendelkezik, melyek egyaránt támogatják a 3.5 és a 2.5 hüvelykes háttértárakat is. A blokkon 8 darab DDR3-as memória foglalat áll rendelkezésre.
• Az Intel Server System SR1680MV egy olyan rack szerver, amely két független szerver alaplapot hordoz magában, így akár 18 DIMM node-ot is magába tud foglalni egy 1U-s, felezett hosszúságú házban. A rendszer négy processzor befogadására képes az Intel Xeon 5500-as sorozatból. Emellett lehetőségünk van két PCI Express 2.0 vezérlő kártya, két Intel I/O Expansion modul és akár négy darab hot-swap SATA háttértár beépítésére is.
• Az Intel SR1630GP és SR1630HGP egy szerver modul család, melyek közül az utóbbi egy extra háttértár hellyel rendelkezik. Ezek az 1U méretre optimalizált szerverek egyenként két darab, 3.5 hüvelykes fix, vagy három darab, 3.5 hüvelykes hot-swap meghajtót képesek kiszolgálni. A fenti modellekben hat darab DDR3 DIMM foglalat található, és mindkét típus a Xeon 3400-as sorozat processzorait használja.
• Az utolsó modell valójában storage célú kiszolgáló, az Intel Server System SR2612UR. Ez 1 vagy 2 db. Xeon 5500-as, vagy 5600-as processzort használ. Ebbe a szerverbe akár 12 db DDR3 memória modul is elhelyezhető. Az SR2612UR modellt 12 db SAS/SATA hot-swap meghajtó hellyel és redundáns tápegységgel, valamint I/O modullal forgalmazzák. Mindezen funkciók 2U méretnyi rack helyet foglalnak. Habár ezen rendszerek sokféle felhasználása elképzelhető, az Intel legfőképpen a nagy tárolókapacitást igénylő szerver applikációk kiszolgálását célozza meg az SR2612UR modellel.

A Da Vinci processzor kód

Várhatóan ezek a szerverek nem sokáig maradnak meg mostani formájukban. Bár az Intel nem közöl semmi konkrétat az új modellekről, a cég 2010-ben számos új processzor bevezetését tervezi. Ha mást nem is, a közeljövőben a processzorokat biztosan lecserélik az új 5600-as Xeonokra a szóban forgó vasakban.

Az Intel által használt processzor kódnevek megfejtése leginkább a Da Vinci Kódból ismert Robert Langdon számára lenne testhezálló feladat. Az Intel Architecture Group alelnöke és ügyvezető igazgatója, Stephen Smith szerint a Nahalem-EP chip család 45nm (nanométer) méretű Xeon 5500-as processzorát még ebben az évben teljes egészében le fogja váltani a csupán 32nm-es, 5600-as Westmere-EP processzor család.

Smith elmondta, hogy a Westmere-EP-ben már megtalálható az Intel Turbo Boost technológiája, az Intel Hyper-threading (2 mag, 4 thread), az integrált grafikus egység, valamint a diszkrét/átkapcsolható grafikus támogatás és természetesen az integrált memória vezérlő (IMC). Mindezek mellett az új típus energiavesztesége is kisebb.

De ez még nem minden. A 45 nm-es, 6 magos Dunnington-t – amit Caneland platformként vagy az Intel Xeon 7400-as sorozataként is ismerhetünk – szintén váltja a Nehalem-EX 2010 első felében. A Nehalem-EX 4 socket-es platformot processzoronként 8 maggal, 64 thread-del és akár 1 TB memória kapacitással forgalmazzák.

Elődjéhez viszonyítva a Nehalem-EX kilencszer gyorsabb memória adatátviteli sebességgel, háromszor nagyobb adatbázis teljesítménnyel, valamint 1,7-szer nagyobb egész számokkal végzett, és 2,2-szer nagyobb lebegőpontos számítási sebességgel rendelkezik. Ezt a típust később majd a 32nm-es Westmere-EX processzorok fogják váltani.

Egy másik Westmere modell – a Westmere-EP – rendeltetése az lesz, hogy 2010-ben átvegye a Xeon 5500-as processzorok szerepét. Ez a chip jelentős teljesítménynövekedést fog hozni a számítási kapacitások terén, magasabb energia felhasználás nélkül. A magasabb biztonsági szintről a megerősített virtualizáció és a hatékonyabb titkosítás fog gondoskodni.

A „Tukwila” kódnevű processzor pedig már most sikerre viszi az Intel Itanium 9100-as szériát, amit leginkább nagy teljesítményű szerver applikációkhoz használnak.

Remélhetőleg a szerverhasználók megérik, hogy csak olyan típusú nevekkel kell majd foglalkoznium, mint például a Xeon X vagy az Itanium Y. Ellenkező esetben az egész kissé zavarossá válik. A lényeg, hogy a szerver processzorok egyre vékonyabbak lesznek, és egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak hatékonyabb energia felhasználás mellett.

A Intel mint brand szervergyártó? bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A döntést kétségtelenül magyarázza, hogy az Intel totális fölényre tett szert a szerverpiacon, az AMD számára alig maradt néhány rés, ahol szakmai alapokon indokolható opteronos konfiguráció vásárlása – ilyenek lehetnek egyes HPC-kódok, amit jelez az SGI megjelenő támogatása is. A Fujitsu azt látja, mint más, vagyis hogy az Intel processzorai az alacsonyabb magszám ellenére tipikusan nagyobb teljesítményt és alacsonyabb fogyasztást produkálnak, és a terméktervek alapján ez a jövőben is így marad. Ez különösen azért lehet aggasztó az AMD szerverpiaci ambíciói számára, mivel ezek a döntések úgy születtek meg, hogy az Intel és az AMD következő generációs chipjei már szilíciumon vannak – ez pedig azt jelzi, hogy az AMD Bulldozertől sem várható áttörés az Intellel szembeni fejlesztési versenyben.

Emiatt a Fujitsu úgy döntött, racionalizál. Az Intel-exkluzivitás lehetővé teszi, hogy szűkebb portfóliót kezeljen a cég, ami jelentősen leszorítja költségeit, beleértve a mérnöki erőforrásokat, gyártást, raktározást és támogatást is, ami jelentős megtakarítást jelent egy viszonylag alacsony volumenű értékesítésnél. Sokrétű döntés volt a Primergyk tisztán Intelre szűkítése, üzleti és pénzügyi is, ami arra utalhat, hogy így a cég kedvezőbb pozícióhoz jutott a chipgyártónál, így például a marketingtevékenységébe az Intelt jobban be tudja vonni, megosztva vele a költségeket.

Oracle, Fujitsu, ki a következő?

A Fujitsu ezzel a második a világ öt legnagyobb szervergyártója közül, amelyik deklaráltan megszünteti az AMD-s szerverek forgalmazását. Az Oracle-ről egy hónapja derült ki, hogy nem fog bemutatni új Opteron-gépeket, noha azok talán már piacra készen várakoztak. Az Oracle döntését az indokolja, hogy a cég lényegében kiszáll az önálló szerverbizniszből, és a Sun felvásárlásával megszerzett szervereket átfogó, integrált hardver-szoftver megoldások szállításához használja fel. Ennek a döntésnek meg is látszanak a következményei, az első negyedéves piaci számok alapján Magyarországon az Oracle-Sun szerverértékesítési száma a tavalyi harmadára esett vissza.

Ezzel úgy tűnik, hogy a HP és a Dell maradt meg az AMD-nek, mint stratégiai partnerek. Az IBM háza tájáról bár egyelőre nem szivárgott ki olyan információ, amely az Intel melletti elkötelezettséget deklarálná, ugyanakkor a cég elmúlt években mutatott Xeon-orientált, a nagyobb értékű ügyletek felé értékesítése arra utal, nem fog új opteronos gépeket bemutatni a közeljövőben. Miközben a Nagy Kék százmillió dollárokat költött eX5 skálázódó rendszereinek kifejlesztésére az Intel Nehalem-EX chiphez, és azokat már piacra is dobta, mélyen hallgat a már hónapok óta elérhető új Opteronnal kapcsolatban.

Az öt legnagyobb szervergyártó tartja kezében az eladott szerverek nagyjából 75 százalékát, így egy-egy gyártó a piac jelentős szeletét jelenti. A Fujitsu az első negyedévben a piac 3,7 százalékát szerezte meg volumenre a világpiacon, a 12,7 százalékos IBM mögött. A HP és a Dell együtt az eladott gépek 55 százalékát produkálják, további mintegy 25 százalékot a kisebb szerverszállítók értékesítenek, így az AMD egyelőre tartja pozícióit a piac nagyobb részét elérő vállalatoknál. A Fujitsu lépése sokkal inkább lélektani jelentőségű, közvetlenül nem lesz kihatással az AMD forgalmára, azonban az Oracle lépésével együtt nem kecsegtet sok jóval az AMD szerverpiaci versenyképességével kapcsolatban, és arra utal, hogy az Intel fölénye stabilizálódhat – ez az aspektus mind az Oracle, mind a Fujitsu indoklásában megjelent.

Forrás: hwsw.hu

A A Fujitsu nem épít AMD-vel szervert bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

• Ház: Intel® SC5299DP (Pilot Point 4 DP) álló kivitel, 550W fix tápegység
• Alaplap: Intel® S5000VSASATAR 8DIMM
• Alaplap tulajdonságai: Chipset: Intel 5000V; Bővítőhelyek: 2x PCIExpress x4 (x8 csatlakozó); 1× PCI-X 64bit/133MHz; 1× PCI-X 64bit/100MHz; 1× PCI 32bit/33MHz; Memória: 8 DIMM slot, max. 16GB GB registered ECC DDR2 533/667 FBDIMM Csak párosával rakható bele memória! ATA: 1× ATA-100 connector; 6× SATA 3G connector, RAID 0,1,10 (opcionális szoftver kulccsal RAID 5 is!)
• Processzor: 2 db. Intel 5430A Quad-Core Xeon, 2,66GHz/12MB cache/1333 MHz FSB
• Memória: 8GB RAM Kingston 4x 2048MB 667MHz DDR2 ECC Fully Buffered CL5 DIMM Dual Rank, x8
• Optikai meghajtó: LG DVD ROM 40x, Secure Drive
• Merevlemez: 2 db. Western Digital RaidEdition3 500GB SATA2, 16MB cache, vadonatúj!
• Videó vezérlő: alaplapi ATI ES1000 SVGA, 16 MB
• Hálózati kártya: Dual Gb Ethernet (2× 10/100/1000 Mbps)

Meggondolandó, hogy kb. ugyanennyi pénzért egy vadonatúj de belépő szintű „gyengécske” szerver vásárolható, amely komolyabb feladatokra mint pl. kiemelkedően nagy látogatószámú webszerver, vagy adatbázis szerver nem igazán alkalmas. Összevetve ezzel a konfiggal, amin akár egy virtualizált környezetben 4-6 virtuális gép minden megerőltetés nélkül elroboghat.

A WD RaidEdition3 diszkek vadonatújak eredeti csomagolásban, a szerver átadásánál csomagoljuk ki és tesszük be őket a szerverbe. Így tehát az egyedüli „öregedő” hardver elemek pont nem használt állapotúak. Természetesen így a szerver megbízhatósága sem megkérdőjelezhető.

Szerk.:
A szerverek elkeltek, köszönjük az érdeklődéseket!

A Használt Intel duplaprocesszoros Xeon szerver eladó bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.

A tervezők a Nehalem-EX processzorba beépítették a RAS (reliability, availability and serviceability = megbizhatóság, rendelkezésre állás és szervizelhetőség) jellemzőket és más tulajdonságokat, amelyeket eddig csak az Itanium család tagjaiban lehetett megtalálni. Ilyen például a Machine Check Architecture (MCA) Recovery. Mindezek együtt a teljesítmény magasabb szintjével lehetővé teszik az áttérést a drágább RISC alapú rendszerekről az olcsóbb Intel alapúakra.

Az új processzor ideális a szerver konszolidációhoz, a virzualizált alkalmazásokhoz, a sok adat feldolgozását igénylő vállalati alkalmazásokhoz és a műszaki alkalmazásokhoz. A Nehalem-EX 9-szer nagyobb memóriasávszélességet kínál mint az előző generációs Xeon 7400 platform.és kétszer nagyobb memóriár támogat (16 memória csatlakozó/processzor) és négy, nagy sávszélességű QPI (QuickPath Interconnect) csatornát tartalmaz. A Nehalem-EX architektúrája további külső komponens nélkül széles tartományban teszi lehetővé a rendszerek méretezhetőségét: két processzoraljzattól (2 processzor, 32 szál) nyolc processzoraljzatig (128 szál). A szervergyártók közül többen fejlesztenek az új processzorhoz lapkakészleteket, amelyek akár 256 processzoraljzatig (2048 mag, 4096 szál), sőt azon felül teszik lehetővé a számítógépek méretezését.

A Nehalem-EX lapka 45 nm-es magas-k fémkapu technológiával készül és 2,3 milliárd tranzisztort tartalmaz. A processzorba az Intel Turbo Boost Technológiát is beépítette, amely a magok sebességét, illetve hőtermelését szabályozza a terhelés függvényében.

Az Intel bejelentette, hogy 2010 első felében bevezeti a Nehalem-EX processzor új, HPC (High-Performance Computing = nagy teljesítményű számítógép) optimakizált változatát. A hatmagos lapka magasabb órajellel fut, mint a Nehalem EX 8-magos változata és jobban alkalmazkodik a változó munkaterhelésekhez. A felhasználók (tudósok, mérnökök stb.) megkapják majd a nagyobb memóriasávszélesség és kapacitás előnyeit. Az új processzor hjasználatával olyan szuperszámítógépek építhetők, amelyek 256 ilyen lapkát foglalnak magukba. Egy szuperszámítógép fürt sok ilyen gépet tartalmazhat.

Forrás: hirek.prim.hu

A Intel bejelentések az SC09 szuperszámítógép-konferencián bejegyzés először Szerver hírek-én jelent meg.