CIO-dilemma: felhő vagy nem felhő, ez itt a kérdés

felhő vagy nem felhő, ez itt a kérdésA 2020-as év egyértelműen elhozta az áttörést: cégek tucatjai migráltak a felhőbe a pandémia alatt, hogy szolgáltatásaikat, folyamataikat és működésüket zökkenőmentesen biztosítani tudják. Bizonyos esetekben ez inkább kényszer volt, mintsem tudatos döntés végeredménye, és a kényszer megosztja az IT-vezetőket is. A felhő előnyeiről, hátrányairól, a technológia kiváltásának alternatíváiról és a leggyakrabban felmerülő aggályokról két IT-vezetővel beszélgettünk.

Gyakorlatilag alig lehetett találni 2020-ban olyan IT-szakmai beszélgetést, konferenciát vagy újságcikket, amelyben a felhő ne szerepelt volna. Ezért nem meglepő, hogy becslések szerint a technológiához kapcsolódó költések világszerte 2023-ra elérik a 626 milliárd dollárt.

Pro és kontra – bevezetni vagy nem bevezetni

„A felhőtechnológia nagyon népszerű lett, de sok esetben felmerül ezzel szemben egyfajta bizalmatlanság. A technológia egyik hátránya, hogy nem lehet a saját adat minden aspektusát kontrollálni, illetve itt is előfordul adatvesztés vagy szolgáltatáskiesés. Egyesek azért is vonakodnak a bevezetéstől, mert az adatok más országokban, idegen infrastruktúrán tárolódnak, illetve a nagy felhőszolgáltatók egyfajta céltáblaként működnek, az ott tárolt adatok jobban ki vannak téve a kibertámadásoknak”, fogalmazta meg Nagy Róbert, a NISZ üzemeltetési vezérigazgató helyettese.

Ugyanakkor sok előnye is van a technológiának. Ami talán a legnagyobb érv mellette, hogy nem kell teljes infrastruktúrát felépíteni a gépteremtől kezdve az alkalmazásokig, hiszen egy komplett, biztonsági tanúsítványokkal ellátott megoldást kap megfelelő díjért cserébe a szervezet. „Szintén a felhő mellett szól a könnyű hozzáférhetőség, és hogy csak az igénybe vett szolgáltatásért kell fizetni. A költséghatékonyság, a gyorsaság tehát nagy előny, ha pedig nem a kritikus infrastruktúra vagy egy erősen szabályzott iparág szemszögéből nézzük, akkor nagyon sok vállalkozásnak, cégnek megérheti használni”, érvelt Nagy Róbert.

A jövő a felhőben van

„Látnunk kell, hogy a felhőszolgáltatók hatalmas összegeket fektetnek a kutatás-fejlesztésbe, ami szükségképp innovációkhoz vezet. Csak az Amazon és a Microsoft 55 milliárd dollárt fordított erre 2019-ben, ez Horvátország éves GDP-je”, mondta Tóth Zsolt, a delaware International CISO-ja. „Nem kérdés, hogy a felhő versenyelőnyhöz juttatja a felhasználóit, hiszen számtalan innovatív megoldás is, például a skálázhatóság, az AI, a machine learning, az azonnal elérhető funkciók, a patchek elérhetővé válik általa, amelyeket eddig a startupok, a közepes-, sőt nagyobb cégek sem engedhettek meg maguknak.”

Bizonyos esetekben a szervezeti vagy jogi megfelelési kötelezettségek nem teszik lehetővé a felhőbe való teljes migrációt. „A következő évek egyik nagy kérdése marad a bizalmas és személyes adatok kezelése, valamint a nagy techcégek monopolisztikus helyzete. Ennek ellenére a felhőszolgáltatásoknak a szervezetek túlnyomó részénél kevés alternatívája van, mert olcsóbb, funkcióit tekintve gyorsan fejlődik, ezáltal versenyelőnyhöz juttathatja az alkalmazóit”, mondta Tóth Zsolt. Az egyik lehetséges megoldás egy hibrid felhő infrastruktúra kialakítása.

A felhő népszerűsége 2021-ben sem fog megtorpanni. A kormányzati és kritikus infrastruktúrával foglakozó ágazatokat leszámítva a legtöbb iparág a felhőbe való migrációval sokat nyerhet, már csak azért is, mert a koronavírus miatt szűkre húzott IT-büdzsével ugyanolyan vagy nagyobb elvárásoknak kell megfelelni, mint „békeidőben”.

Az itbusiness.hu cikke alapján

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük